Veszélyben a gyógyszergyárak profitja

Az utóbbi időszak gyógyszerpiaccal kapcsolatos intézkedéseit kritizálták a magyar gyógyszergyárak képviselői kedden. A szövetség szerint kérdés, hogy a pluszbevételek megérik-e az elvonásokkal fellépő versenyképesség-romlást. A gyártók több tízmilliárdos kiesésről beszélnek.

]

A magyar gyógyszerpiacot érintő intézkedések 3 kategóriába sorolhatók. Egyrészt általános intézkedésekbe (2006 június), mint például a 4 százalékos szolidaritási adó; ezeket el kell fogadni, még ha a versenyképességet rontja is - mondta Bogsch Erik. Másrészt a gyógyszergazdaságossági törvény (2006 ősz); harmadrészt a transzparencia (átláthatósági) rendelet (2006 vége, 2007 eleje).

A törvénnyel kapcsolatos legnagyobb probléma, hogy az új adóterheket rak a gyártókra, például az orvoslátogatói regisztrációs díjat a korábbi 15 ezer forintról egy lépéssel 5 millió forintra emelték; összehasonlításul, egy benzinkútnak 2000 forintba kerül a gyógyszerárusítási regisztráció. A gyógyszer-gazdaságossági törvény rendelkezik arról is, hogy a fix támogatású gyógyszerek támogatási összegének átlagosan 12 százalékát a gyártóknak és forgalmazóknak vissza kell fizetni aaz Országos Egészségbiztosítási Pénztárba (OEP); továbbá a gyógyszerár-támogatási keret túllépése esetén fellépő fizetési kötelezettségről.

A transzparencia-rendelet és módosításainak negatív hatásai közé tartozik, hogy a támogatást a fantomkészítmények árához igazítja és hogy így a folyamatos és biztonságos betegellátás is veszélybe kerül. A gyakori betegátállítás a terápiák felborulása mellett költségnövekedést és nagyobb adminisztrációs terheket jelent. A pluszterhek nagyobbak ezáltal, mint amekkora megtakarítás elérhető. Ezenkívül a generikus piacra lépés is nehezebb lesz, az új rendelet tulajdonképpen a piaci mechanizmus ellen hat. A támogatási kulcsok módosítása a tömeggyógyszerek drágulását okozta, a térítési díj nemritkán 50 százalékkal nőtt.

A negyedévenkénti támogatásmeghatározás helyett az évi kétszeri döntést javasolja a szövetség. A generikus termékek piacra lépési feltételeit szintén visszaállítanák a korábbi állapotba. A támogatási kulcsokat is módosítanák. A szakorvos által felírható (egészségügyi pontok alapján támogatott) és a a háziorvos által felírható készítmények (normatív) támogatási kulcsait össze kéne hangolni - javasolja a Magyosz. A fantomkészítménynek kiszűrésére a forgalmi követelményekben a mostani 1 és 0,5 százalék helyett vissza kéne állítani a 3, illetve 2 százalékos minimális arányt.

Sokszor fantomkészítményeket írnak föl

Az OEP szoftvere, amely az orvosoknak elvben segít a legolcsóbb készítmény kiválasztásában, jelenleg még nincs hatályban, annak ellenére, hogy ennek ellenkezőjét kommunikálják. Ráadásul amely orvos nem e szerint jár el, azt január közepétől már büntethetik is. Valójában azonban nincs érvényes verzió, a hozzáférhető programok pedig nem támogatott gyógyszereket is tartalmaznak, noha azoknak a gyógyszerkasszára nincs kihatásuk.

Sok esetben a program a fantomkészítményeket javasol, vagyis olyan termékeket, amelyek ugyan be vannak jelentve, de gyakorlatilag nincsenek jelen a piacon. Az epilepszia esetében például egyik hatáserősségnél sincs forgalomban a legolcsóbb készítmény. A referenciánál olcsóbb készítmények pedig olykor csak napi 3-9 forinttal olcsóbbak - ezért nem biztos, hogy megéri átállíttatni egy beteget. További hiányossága, hogy mivel azonos hatóanyag alapján keres, sokszor egyenesen a drágább készítmény felé terel, amelyeknek nincs generikus megfelelőjük (licenc után gyártott). A Magyosz javaslata szerint a szoftvernek a referenciakészítményt kéne javasolnia, mivel ez biztosítja leginkább a betegellátás biztonságát.

Az általános intézkedésekkel szembeni legsúlyosabb érv azok ad hoc jellege, szakmai átgondolatlansága, és hogy nem képeznek egységes egészet. Az intézkedések a jelen rendszer koncepciótlan szétzilálását okozzák, melyek kidolgozásakor sem hatásszámítás, sem érdemi egyeztetés nem folyt a szakmával - mondta Bogsch.

A betegekre gyakorolt hatások közül kiemelkedik a betegellátás biztonságának veszélyeztetése, az esetlegesen ellátatatlan betegek számának növekedése. A megszokott gyógyszerekhez való hozzáférés lehetősége csökken, és a betegek részéről bizalomvesztés következhet be. A gyógyszerek térítési díja emelkedhet, és túl sűrűn kellhet a betegeket új medicinákra átállítani.