Üzletre is juthat az óriási gáztárolóból

Idén ősszel elkezdődhetnek Algyőn a stratégiai földgáztároló munkálatai. A tározót a Mol egy kimerülőben levő gázmezőn alakítja ki, amelynek térfogata közel ötszáz Gellért-heggyel ér majd föl, de további bővítését is tervezik, amely után akár kereskedelemre is jutna a gázból.

Az algyői földtani vagyonnak körülbelül 40-50 százaléka termelhető ki. Gáz tekintetében ez 67, az olajéban pedig 40 százalékos kitermelhetőséget jelent a mintegy 104 milliárd köbméternyi gáz- és 83,7 millió tonnányi olajvagyonból. Az algyői mező összességében a teljes magyar termelésnek 30-35 százalékát adja.

Forrás: [origo]

A tervezett 1,2 milliárd köbméteres gáztároló méretét jól érzékelteti, hogy az egyik legnagyobb emberi építményként számon tartott (Gellért-hegy méretű) Kheopsz-piramis mindössze 2,5 millió köbméter térfogatú, vagyis közel 500 darab kéne belőle, hogy elérjük a kívánt méretet. Ez az adat arra is rávilágít, hogy a gáztároló céljára a föld felszíne fölött nem lehet gazdaságosan építkezni, annál inkább érdemes kimerülőben levő nagy kiterjedésű gázmezőket ilyen célra átalakítani.

A föld alatti gáztároló hordozó közegét porózus, sűrű szivacsszerű kőzetnek kell alkotnia. A valóságban a földből bányászott szénhidrogént is ilyen szerkezet tartja fogva, tehát ez adottság a kimerülő szénhidrogénmezők esetében. Ezt a lukacsos képletet azonban nem tölti be teljesen az értékes szénhidrogén, a térfogat egy jó részét a teljesen soha ki nem szorítható úgynevezett tapadó víz foglalja el. (Az algyői mező kőzetének porozitása egyébként igen jónak számít, 28 százalékos.)

Szénhidrogén-lelőhely térbeli szimulációs képe

Az ilyen célra ideális földtani struktúrában egy elszivárgást megakadályozó záródó szerkezetnek is kell lennie, amely nem ereszti át a gázt. A megfelelő gáztároló összességében tehát csak természetes adottságokkal jöhet létre, de mivel a szénhidrogén-kutatás eleve az ilyen szerkezetek megtalálásáról szól, nem kell külön megkeresni ezt a szerkezetet. Ráadásul, éppen azért, mert ezekből a rétegekből korábban komoly kitermelés folyt, a tulajdonságait meglehetősen jól ismerik a szakemberek. A kimerülő gáztelep tehát ideális gáztárolónak, azonban átképzése időt vesz igénybe, mert visszasajtoló és egyéb gépeket kell üzembe állítani.

A stratégiai készlet ciklikus betározása

A megoldandó technikai feladatok közé tartozik, hogy a kitermelés fokozásával a víz egyre inkább törekszik befelé az üregekbe. Ha a víz egyszer teret nyert, azt már nem lehet kinyomni, mert a gáz befecskendezésekor elkezd vízben oldódni. A víz bejövetele csak úgy minimalizálható, ha valamilyen anyagot az üregben hagyunk. Ilyen lehet például az úgynevezett párnagáz, amit sosem termelnek ki. Ez egyensúlyt tart a vízzel, ami így nem tör be. A kitermelendő vagy betárolandó gázt mobilgáznak nevezik. Mivel a mobilgáz-kitermeléshez nélkülözhetetlen, a párnagázt mindig az üregben kell tartani, noha természetesen önmagában ez is nagy értéket képvisel. A párnagáz és a mobilgáz aránya egyébként geológiailag adott; a fele-fele arányú megoszlás már igen jónak számít, de az adott aránynál gyengébb is előfordul.

forrás: Mol Nyrt.

A fejlesztéshez így mintegy 150 milliárd forintos beruházás kell, például a 35 új kút felépítéséhez. A Szőreg-1 önálló tározó lesz, amelynek bővíthetőségét még vizsgálják. Mivel stratégiai tározóról van szó, megtérülésről nehéz beszélni, de mindenképpen jó befektetés. Szakértők szerint egyébként elkészülte után a földgáztároló emeli majd a földgáz fogyasztói árát, 2010 után köbméterenként legfeljebb 1,3 forinttal.