Jó évet zárt az eurózóna

Egyre jobb eredményeket produkál az eurózóna: tavaly 2000 óta nem tapasztalt ütemben, 2,7 százalékkal növekedett a GDP - állapítja meg az Európai Bizottság (EB) tegnapi jelentése. A foglalkoztatottsági mutató 15 éve nem volt ilyen jó, ez kétmillió munkahely létrejöttét jelentette, miközben stabil maradt az infláció.

Az eredményt csak részben magyarázzák ciklikus okok, az utóbbi években követett pénzügyi-gazdasági stabilizáció ugyancsak meghozta gyümölcsét - mutatott rá Joaquín Almunia, az EB monetáris politikáért felelős tagja. Ugyancsak kedvező, hogy a tagállamok hozzáláttak a strukturális reformokhoz - olvasható a Napi Gazdaságban.

Az euróövezet tagjainak tavalyi átlagos deficitje egyébként 1,6 százalékot ért el, ami jóval kisebb az egy évvel korábbi 2,5 százaléknál, a munkanélküliségi ráta pedig 15 éve nem volt ilyen alacsony: 7,2 százalékra csökkent márciusban.

Almunia szerint az erős pénz egyáltalán nem okozott kárt az eurózóna gazdaságának. A biztos cáfolta a francia elnökválasztási kampányban mindkét jelölt részéről elhangzott vádat, miszerint az euró fékezi a francia exportot, rámutatva, hogy a francia export kétharmada az unión belül talál piacot, és az USA-val szembeni kétoldalú kereskedelem mérlege francia többletet mutat.

Az eredmények ellenére a tagállamok nem ülhetnek ölbe tett kézzel - figyelmeztetett Almunia. A várható növekedési potenciált 2010-ig két százalékra teszik, de a lakosság elöregedése a későbbiekben súlyosan fékezi majd a gazdaságot. A jelenlegi trend és politikák alapján a gazdasági növekedés üteme 2030 és 2050 között nem haladja majd meg az egy százalékot.

Az EB május 16-án véleményezi a ciprusi és máltai konvergenciaprogramot, akkor dől el, hogy a két ország teljesíti-e a monetáris unió tagságának feltételeit. Mindkét ország a következő évben akarja bevezetni a közös pénzt. A bizottság a jövő hétfőn teszi közzé tavaszi gazdasági előrejelzését, és ennek alapján várhatóan javasolja majd az Európai Tanácsnak, hogy szüntesse meg a túlzottdeficit-eljárást Németországgal és Görögországgal szemben, mivel mindkét országnak sikerült a háromszázalékos plafon alá vinnie a költségvetési hiányt.