Késik a harmadik magyar ipari forradalom

Az üzleti világ az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fektet a klímavédelem és energiabiztonság kérdésére, a bankokban például külön osztály foglalkozik a környezetvédelmi beruházásokkal. A nyugati világban már javában zajlik egy új, energetikai technológiai forradalom, miközben Magyarországon évről évre kevesebb jutott például lakossági energiatakarékossági támogatásra. Az egységes magyar energiastratégia kialakításáig még idő kell, de ötletekben és tennivalókban nincs hiány.

Egy új, harmadik ipari forradalomról beszél Olajos Péter, az MDF EP-képviselője, amelyet a klímaváltozás és az ellátásbiztonság kihívásai tettek szükségessé. A "greenováció"-nak nevezett, az elsősorban a zöld technológiákra vonatkozó technológiai fejlődés már jelenleg is zajlik. Olajos szerint, ahogyan a második ipari forradalom gyakorlatilag két évtized alatt alapjaiban változtatta meg a világot a mobilkommunikáció, a számítástechnika és az internet segítségével, úgy hasonló nagyságrendű átrendeződésre lehet számítani a greenováció nyomán is. Igen nagy lehetőségeink vannak az energiahatékonyság növelésében, például a hálózati veszteségek csökkentése vagy az energiatakarékos világítás elterjesztése révén. Fontos lenne az uniós és állami források mellett a kockázati tőke bevonása is a technológiai fejlesztések finanszírozásába. Manapság már minden bankban külön osztály foglalkozik az energetikai beruházásokkal. Olajos Péter szerint Magyarország pár éves csúszásban van a kérdésfeltevésben is, mert nyugaton már gőzerővel tart a harmadik ipari forradalom.

A piacnyitás tőkeversenyt is hoz - mondja Balassy László, a Citigroup képviselője. A befektetők étvágya eltérő, de globálisan igen nagy összeg, mintegy 1000 milliárd dollár tőke "áll készen" arra, hogy az energetikába fektessék, ezt pedig további hitelek egészíthetik ki. Ezek roppant tőkeigényes iparágak, de a pénzvilágot egyértelműen érdekli az energetika infrastrukturális fejlesztése. A Citinél például a következő nyolc évben 50 milliárd dollárt szánnak greenovációs célok támogatására.

A piaci verseny brit tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal Alistair Buchanan, a MEH-hel részben azonos feladatkörű brit Ofgam nevű szabályozó hatóság vezérigazgatója a Közép-Európai Regionális Energiakonferencián. A történéseket összefoglalva kiemelte a megújuló energiaforrások előtérbe tolását, az infrastrukturális fejlesztéseket (vezetékek, LNG-kikötők), és azt, hogy az árak a vártnak megfelelően reagáltak. Fontos tanulságnak nevezte az infromációáramlás, a piaci szereplők közösségének szerepét, azt a felismerést, hogy izolációban még Nagy-Britannia sem képes jó alkut kötni, valamint, azt, hogy a piac emelkedő árak közepette is kitartott a liberalizáció mellett. A közös, határokon átnyúló energetikai hálózat fejlesztését is igen fontosnak tartotta. Buchanan szerint az oroszoknak is szükségük van az EU partnerségére, emellett azonban a kínai keresletet nem szabad lebecsülni. A brit szakember egyébként előadásában egy matrjoska babával szemléltette a nemzetközi piacok bonyolult egymásra rétegződését.

Példás színvonalmutatók és szégyen

A friss villamosenergia-törvény (vet) a jövőre elkészülő új gáztörvény elkészítését is segíteni fogja, elsősorban az árszabályozás, fogyasztóvédelem és a rendszerhasználati díjak tekintetében - mondta Horváth J. Ferenc, a Magyar Energiahivatal (MEH) elnöke. A MEH egyébként Európában az elsők között úgynevezett "színvonalmutatókat" vezetett be, amelyeket nemcsak alul, de túl is lehet teljesíteni. Az alulteljesítő társaságokat akár tarifacsökkentésre is kötelezheti büntetésképpen a hivatal. A MEH elnöke szerint egyébként jelenleg a hatékonyság növelését kellene elsősorban ösztönözni, mert egyelőre nagyobb eredmények érhetőek el vele, mint a forrásbővítéssel.

A MEH motiválná az erőműveket

"Nem mondhatok sok jót" - kezdi Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese a Versenyellenes momentumok a magyar energiapiaci modellben című szakmai anyaga ismertetését. A liberalizációs folyamat elején még nem lehetett látni, de most nagyon úgy tűnik, hogy bár úgy csinálnak, mintha, valójában tartalmi változatlanságról van szó - mondta. A kínálat szűkös maradt, ami kimondottan árfelhajtó hatással van a piacra. A kapacitások hiánya miatt a piaci ár nem képes hatékonyságot erőltetni a rendszerre. Ezért, a várakozásokkal szemben éppen a közüzemi szolgáltatás emelte a piaci árakat. "Mindenki, aki részt vette ennek a rendszernek a felépítésében, szégyellheti magát - mi is" - ütött meg önkritikus hangot az elnökhelyettes asszony. Súlyosbító körülménynek számítanak a hűségszerződések, valamint a MAVIR (a rendszerirányító) visszatérése az MVM-monopóliumba.