A néppárti jelentéstevő, a luxemburgi Astrid Lulling egyébként azt is javasolta, hogy teljesen el kellene törölni a minimálisan előírt jövedékiadó-szinteket.
Az EU akkori tizenkét tagja még 1992-ben határozott meg jövedékiadó-minimumot az alkoholtartalmú italokra (a bor kivételével). A cél az volt, hogy csökkentsék az alkoholtermékek piacának az eltérő nemzeti szabályozásokból fakadó torzulását. A bizottsági javaslat szerint most az inflációt figyelembe véve emelni kellene az adó minimális mértékét. A képviselők azonban ehelyett arra ösztönöznék az átlagosnál magasabb adót szedő tagállamokat, hogy fagyasszák be az adószintet, majd fokozatosan csökkentsék azt, miközben az átlagnál kevesebbet kivető országok emelnék a jövedéki adót.
A plenáris parlamenti vitában - még a szavazás előtt - a néppárti frakció nevében szólalt fel Becsey Zsolt. Szerinte "filozófiaváltásra van szükség a jövedéki adó terén, a minimumszint euróban történő meghatározása semmit sem javít a konvergencia helyzetén. Vagyis csak a célt nem éri el." A képviselő azt mondta, a bizottság javaslata újabb kötelező inflációs terheket tenne a tagállamok nyakába, és ez veszélyeztethetné az euró-bevezetés feltételeinek teljesítését is.
"Hogyan gondoljuk azt, hogy Bulgáriában vagy Romániában, 100-150 eurós fizetések mellett ez nem lesz a feketegazdaság, a bűnözés, az italpancsolás generátora? Vagy itt a jövedéki adóra költik majd a félhavi fizetésüket? Ha valódi konvergenciát akarunk, akkor egy magatartási kódexet kell életbe léptetnünk, melyben az átlagos jövedéki adó felett és alatt lévő tagállamok is vállalják, hogy a jövedéki adóhoz csak középre konvergálva nyúlnak, ha ezt a gazdasági lehetőségeik megengedik" - mondta a politikus.