A 1,12 millió hektáros vetésterületről összességében mintegy 3,7 millió tonna termést takarítottak be. Ez alulmúlta a 4 millió tonnás termésbecslést is. Emellett az aszály a kukoricatermést is várhatóan drasztikus mértékben csökkenti. Az előzetes számítások szerint a szakértők mintegy 8 millió tonnás országos termést vártak, ám az aszály miatt előreláthatólag a betakarítható mennyiség 3-4 millió tonna között lesz. Vancsura József ugyanakkor aláhúzta: "az ország kenyérnekvalója megtermett, és várhatóan takarmánygabonából is lesz elegendő".
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének összesítése szerint az őszi búzán kívül még további, mintegy 560 ezer hektáron 1,6 millió tonna egyéb gabona termett. Így az aratást követően most az összesen betakarított gabona mennyisége is lényegesen elmarad az előre jelzett mintegy 6 millió tonnától, azaz 5,3-5,4 millió tonna körül alakul.
A szakértők szerint a forróság és a csapadékhiány leginkább a kukoricát és a napraforgót viseli meg. Így az 1,2 millió hektáros kukorica-vetésterületről az előre számítottnál 50-66 százalékkal kevesebb termést lehet majd betakarítani. Emellett a szárazságtűrőbb napraforgó is kisebb termést ad a vártnál, azaz a hektáronkénti 2 tonnát meghaladó termésátlag helyett hektáronként csak 1,5 tonnára lehet számítani, vagyis az 1 millió tonnát meghaladó termés helyett csak mintegy 750 ezer tonna napraforgót takaríthatnak be országosan.
Vancsura felhívta a figyelmet arra is, hogy gabonaágazat krízishelyzetét az egész ország megérzi majd, mivel a magas gabonaárak várhatóan begyűrűznek a feldolgozott élelmiszerek árába is. Jelenleg a búza ára 47-49 ezer forint. A kukorica ára pedig várhatóan a jelentős kereslet miatt eléri a tonnánkénti 50 ezer forintot is.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint az intervenciós rendszer fenntartására szükség van, mivel a krízishelyzeteket - mint a jelenlegi is - csak ilyen módszerrel lehet kezelni. Felhívta az unió illetékeseinek figyelmét arra is, hogy Magyarország képes sok és jó minőségű gabonát termeszteni, ám az aszályos időszakokkal ebben az éghajlati övezetben számolni kell, ezért van szükség tartalékokra.
Az elnök szerint a kríziskezelést azonnal meg kell kezdeni, azaz a mostani helyzetben a gazdálkodókat nem szabad magukra hagyni, intézkedési tervet kell készíteni, hogy megakadályozható legyen a gabonatermelők és az állattartók ellehetetlenülése. Ebben az agrárkormányzatnak is szerepet kell vállalnia - vélekednek a szövetségnél.