A lap megkereste a német cementipari multit, amely válaszában elismerte, hogy 2005-től tárgyalásokat folytatott Losonczi Áronnal, az üvegbeton feltalálójával. A cég kéviselői azt állítják, a megbeszélések azért szakadtak meg, mert Losonczinak elfogadhatatlan igényei voltak a know-howt illetően. Szerintük ráadásul az üvegbeton gyártásának alapötlete már korábban ismert volt.
Adódik azonban a kérdés, hogy akkor miért volt szükség a megbeszélésekre. Az is igaz azonban, hogy "üvegbeton" néven több művész, építész is hivatkozik alkotásaira, elképzeléseire. Ezek azonban köszönő viszonyban sincsenek a magyar, egyébként hivatalosan fényáteresztő betonnak hívott Litraconnal, amelynek paraméterei és tulajdonságai szinte teljesen megegyeznek az építkezéseken használt betonéval.
Losonczi úgy reagált a HeidelbergCement Népszabadságnak küldött válaszaira, hogy a fényáteresztő beton az ő találmánya előtt nem volt ismert. Természetesen különféle próbálkozások voltak átlátszó vagy fényáteresztő építőanyagok gyártására, azonban ezek lényegileg térnek el a Litracontól.
Szabadalmi bejelentése továbbá nemcsak magára a termékre, hanem annak előállítási eljárására is kiterjed. Szerinte ezért nem helytálló az arra való hivatkozás, hogy a HeidelbergCement csak a know-how iránt érdeklődött, hiszen maga az előállítási eljárás is tárgya Losonczi szabadalmi bejelentésének.
A feltaláló álláspontja szerint a HeidelbergCement megkeresése egyértelműen a szabadalomra vonatkozott, a tárgyalásoknak is jelentős részét képezte a szabadalmaztatási és a szabadalom védelmével kapcsolatos költségek viselése. Kifejtette: ezekről bizonyítékai is vannak.