A Dow Jones által idézett forrás szerint legkorábban kedden hangzik el hivatalos bejelentés az ügyben.Az IES legértékesebb vagyona a Mantua olajfinomító, de még mintegy 150 benzintöltő állomással is rendelkezik az olasz Lombardia körzetben.
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója közölte, hogy az IES megvásárlása egy izgalmas terjeszkedési lehetőség egy új térségben, ahol a most megvásárolt eszközökhöz iparági tapasztalatainkkal biztosítunk hozzáadott értéket. Ez a lépés a MOL számára nem csupán akvizíciós, hanem organikus növekedést is jelent, ami újabb értéknövelő befektetés részvényeseink számára.
Az IES tulajdonában van a mantovai finomító. Ezen túlmenően az IES egy 165 töltőállomásból álló kiskereskedelmi hálózatot is működtet - ebből 30-at maga a társaság birtokol. A vállalat működési területe jól illeszkedik a MOL jelenlegi alapvető operációs térségével, Horvátországgal, Ausztriával és Szlovéniával. Ez a MOL Észak-Olaszországban és a szomszédos piacokon való további feldolgozás és kereskedelem üzletági terjeszkedését, egyben az észak-olasz piac az INA rijekai finomítójából történő további ellátását is lehetővé teszi.
A MOL 15 százalékkal, éves szinten 2,6 millió tonnáról 3 millió tonnára kívánja növelni a mantovai finomító kapacitását a következő 5 évben egy 130 millió eurót kitevő fejlesztési program végrehajtásával. Szintén javítani kívánja a finomító hatékonyságát és termékportfolióját.
"Egy versenytárgyalás során a vállalatok sokszor a legjobb elérhető árat veszik figyelembe, mi azonban a teljes csomagot értékeltük és előnyben részesítettük azt az ajánlatot, amely egyfelől a legkiválóbb finomítói szakértelmet biztosította számunkra, másfelől meggyőzött bennünket a további növekedési kilátásokat illetően." - mondta el Adolfo Vanucci, az IES vezérigazgatója.
Az IES 1.295 millió euró árbevétel mellett 98 millió euró EBITDA-t ért el a 2006. június 30-ig tartó pénzügyi évben.
Az olasz Italiana Energia e Servizi (IES) finomító megvásárlása bizonyítja, hogy tovább konszolidálható Európában az olajipar úgy, hogy egymást kiegészítő, s nem átfedő társaságok egyesülnek - mondta Mosonyi György, a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. vezérigazgatója kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Mosonyi György elmondta: az akvizíció 18 százalékkal növeli a csoport finomítói kapacitását és 20 százalékkal a hálózati nagyságát. A Mol éves jelentése szerint a magyar olajtársaság jelenleg két finomítót működtet, amelyek együttes névleges kapacitása évi 14,2 millió tonna. Hozzátette: az akvizíció jól szolgálja a Mol növekedési terveit is.
Mosonyi György közölte: az ügyletnek semmi köze az OMV felvásárlási szándékához, a Mol mintegy fél évig tartó versenytárgyalást követően írta alá a 600 alkalmazottat foglalkoztató vállalat vételéről szóló szerződést. Kilenc cég, köztük szakmai és pénzügyi befektető pályázott az IES-re, de a nevüket nem hozták nyilvánosságra.
Mosonyi Görgy kifejtette: az akvizíció erős piaci jelenlétet biztosít a Mol számára Észak-Olaszországban és fontos lépés a cég 2010-es tervszámainak eléréséhez. A vétel erősíti a Mol helyzetét a környező országokban, így Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában is.
Elemzők az árról
Egyes elemzők bírálták az üzletet, így a Citigroup - Reuters által idézett - elemzője szerint megkérdőjelezhető a Mol célja, hogy Olaszországban stratégiai bázisra tegyen szert, mivel a benzin iránti kereslet erős visszaesésben van, és csekély a töltőállomások jövedelmezősége. Mások szerint az IES magasabb finomítói nyereséghányada révén javulhat a Mol jövedelmezősége.
Az UBS bank elemzői szerint az akvizícióval a Mol az osztrák olajipari társasággal (OMV) szembeni védekezésül használt részvényvisszavásárláshoz képest jobban hasznosította készpénzét.
Egyes elemzők szerint az olasz vállalat felvásárlása miatt a versenyhatóságok kevésbé fogadnának el egy esetleges OMV- Mol egyesülést, mivel az tovább erősíti egy kiterjedtebb régióban a finomítói kapacitások feletti tulajdoni koncentrációt.
Ami a vételárat illeti, arról több találgatás látott napvilágot. A Citigroup szerint az 600 millió és 1 milliárd euró közötti összeg lehet, míg a DowJones a Mol kommunikációs igazgatójára, Szabolcs I. Ferenczre hivatkozva közli: a vételár, amit még nem rögzítettek, jóval a 800 millió euró alatt lesz.
A Mol az árról csak annyit közölt, hogy az megfelel a hasonló üzletek (a részvényértéknek az adózás előtti EBITDA eredményhez viszonyított aránya alapján kalkulált) értékének és a finomítói üzletág 16 százalékos hosszú távú megtérülési céljának. A DowJones hírügynökség egy az üzletet ismerő, meg nem nevezett személyre hivatkozva ezzel összefüggésben azt közölte, hogy a Mol igen nagy árat fizetett az IES-ért, 800 millió eurót, vagy annál is többet, ami 14-16 szorosa az EBITDA-eredménynek," miközben a normális értéknek az EBITDA ötszörösének-hatszorosának kellene lennie".
A Merril Lynch elemzői szerint a 800 millió körüli ár csupán mintegy nyolcszorosa az EBITDA-eredménynek, de az üzlet eredményszempontból így is legfeljebb semleges lehet a Mol számára; az IES megvétele a Merril Lynch értékelése szerint inkább az OMV elleni védekezés része; az olasz piac meglehetősen versengő, a haszonkulcsok komoly nyomás alatt állnak. Értesüléseik szerint egyébként a vételárat hivatalosan csak az ügylet negyedik negyedévben esedékes lezárultakor közlik majd.
A Merril Lynch számításai szerint ezzel az üzlettel a Mol befejezte 2007-es felvásárlásait - hacsak nem használja fel erre a célra tetemes állampapír készletének egy részét is. Megjegyezték, hogy most elillant az osztalék-meglepetés lehetősége: korábban számítottak erre.
A Wood prágai székhelyű közép-európai befektetési bank elemzői szerint a piacon emlegetett 800 millió eurós ár, amely 8,2-szeres EBITDA értéknek felel meg, legalább 40 százalékos felárat tartalmaz ,és valószínűleg kedvezőtlen reakciókat vált majd ki a befektetők körében.
Német lapok a vásárlásról
Védekezés az osztrák OMV ellenséges ajánlata ellen, így kommentálták szerdán a legtekintélyesebb német üzleti napilapok, a Handelsblatt és a Financial Times Deutschland, a Mol olaszországi bevásárlását.
A Handelsblatt a vételárat szakértőkre hivatkozva 700 millió euróra becsülte, hozzátéve, hogy a pontos árat a Mol részéről nem közölték. Az újság a továbbiakban beszámolt a Mol-OMV ügy hátteréről, az osztrák energiaszolgáltató azon kísérleteiről, hogy megvásárolja a magyar vállalatot. Ezeket a törekvéseket - mint a Handelsblatt emlékeztetett - a Mol és a magyar kormány egyaránt barátságtalannak minősítette.
Bécsben azonban - fűzte hozzá a lap - mindennek ellenére a politika változatlanul üdvözölné a Mol megvásárlását. A Handelsblatt ezzel kapcsolatban idézte Martin Bartenstein osztrák gazdasági minisztert, aki egy interjúban a közelmúltban ismét azt hangoztatta, hogy a maga részéről az OMV és a Mol összeolvadását "értelmes" lépésnek tartaná.
A Handelsblatthoz hasonlóan Financial Times Deutschland is részletesen tudósított az OMV és a Mol közötti viszályról, hangoztatva, hogy az osztrák cég törekvései részleges politikai válságot okoztak Ausztria és Magyarország között. A tekintélyes üzleti napilap idézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki az OMV célját ellenséges törekvésnek nevezte.
Az újság idézte a Mol első számú vezetőjét, Hernádi Zsoltot, aki szerint az olasz cég megvásárlása "jó alapot" jelent a további terjeszkedéshez a térségben. Mindehhez a lap hozzátette: az IES megvásárlását az elemzők is további vásárlások nyitányának tekintik.