Pert nyert a GVH a sztrádakartell ellen

Jogerősen pert nyert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az autópálya-építők kartellezési ügyében - közölte a hivatal csütörtökön. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis helybenhagyta a Fővárosi Bíróság által 2006-ban hozott ítéletet. Az öt autópálya-építő céget összesen 7,043 milliárd forintra büntették.

A Gazdasági Versenyhivatal már korábban megállapította, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. által 2002 júliusában, illetve augusztusában kiírt közbeszerzési pályázatokon részt vevő vállalkozások - a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. - versenytörvénybe ütköző megállapodást kötöttek. Ennek keretében egymás között előzetesen megállapodtak abban, hogy melyik cég melyik autópálya szakasz kivitelezését szerzi meg.

A résztvevők esetenként abban is megegyeztek, hogy a nyertesek alvállalkozóként vonják be a többieket az összesen 59,91 kilométeres, bruttó 160 milliárd forintos építkezés során. Az áregyeztetésben és a piacfelosztásban megnyilvánuló akarategység fennmaradt a megismételt pályázat során is.

A kartellmegállapodásban valamennyi jelentős, a kiíró feltételei alapján szóba jöhető vállalat részt vett. Az öt vállalkozásra a GVH által kiszabott bírság teljes összege 7,043 milliárd forint volt, amelyet a jogsértő vállalkozások befizettek.

A GVH 2003 februárjában indított versenyfelügyeleti eljárást annak megállapítására, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. által 2002 augusztusában (az M7-es balatonszárszói, az M7-es és M70-es Becsehely és Letenye közötti, valamint az M3-as görbeházai szakaszára) kiírt nyílt, előminősítéses közbeszerzés során az említett vállalatok összejátszottak-e. Az eljárást később kiterjesztette a 2002 júliusában ugyanezen szakaszokra kiírt, majd eredménytelennek nyilvánított meghívásos pályázatra is.

A közlemény szerint az ilyen típusú kartell az európai uniós gyakorlat szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását, és árfelhajtó hatású.

Az összejátszás piactorzító hatása számottevő volt, mert abban valamennyi, a kiíró feltételei alapján szóba jöhető, jelentős vállalkozás részt vett. A nem versenykörülmények között kialakult árak több évre kiterjedően befolyásolhatták a magyarországi autópálya-építéseket. A GVH - követve korábbi határozatait - tekintettel volt arra is, hogy a jogsértés közpénzek felhasználását érintette, így annak hatása fokozottan sértette a társadalmi érdekeket.