Magyarországon évente 120 000 jármű érkezik életciklusának végére, ebből viszont csak 60 000 jelenik meg a hivatalos nyilvántartásokban - mondja Rusznák András, a Gépjárműbontók Országos Egyesületének (GOE) ügyvezetője. A hulladékok visszagyűjtése és újra felhasználása immár önálló iparággá vált, amit a növekvő világgazdaság, valamint a fogyasztói jelleg erősödése is támogatott. Az emberek egyre gyorsabban cserélik tartós fogyasztási cikkeiket, és bár 100 százalékos újra felhasználási arányt a gyakorlatban nem lehet elérni, a tevékenység nyereséges üzletet biztosít a résztvevőknek. A visszabontott anyagok értékét az adja, hogy gyakorlatilag olyan nyersanyagforrások, amelyek az ércnél olcsóbban kapcsolhatók vissza a gyártási folyamatokba. A nyersanyagok és a visszabontott anyagok ára hosszabb távon összefügg, hiszen mindkettőt hasonló kereslet-kínálati arányok határozzák meg, de rövid távon akár ellentétes tendenciák is kialakulhatnak.
A bontási átvételi igazolást az uniós csatlakozással egy időben tették kötelezővé, hogy a veszélyes hulladékokat is tartalmazó roncsok követhetőek legyenek, ezt azonban már megtanulták kijátszani - mondja Rusznák András. A hamis adatokat tartalmazó adás-vételi szerződések, vagy a külföldi értékesítés ellen a hatályos magyar jogszabályok elvileg védettséget adnak, de a betartatás és a szankcionálás korántsem tökéletes. Az egyesület vezetője szerint a használt alkatrészek értékesítése sincs kontroll alatt, sokszor engedély nélkül árusítják azokat, de találtak már használt légzsákot árura kínáló hirdetést is az interneten.
Használt légzsák a netről
Az illegális bontók által okozott környezeti kár mellett több 10 milliárd forintos állami bevételkiesésről is beszélhetünk, amely a be nem fizetett adók révén éri a büdzsét. A biztosítók által "műszaki totálkárral" átvett járművek sokszor nem a bontókba, hanem szerelőműhelyekbe, onnan pedig újra forgalomba kerülnek - állítja az ügyvezető. Az interneten a roncsok gyakran értékük tízszeresén cserélnek gazdát, papírjaik pedig sokszor lopott autókat igazolnak később. Az ilyen ügyeskedés révén károsul szinte az összes gazdasági szereplő, aki a jármű életciklusa mentén fellelhető a lízingcégektől és bankoktól kezdve a márkakereskedőkön át egészen a roncsátvevőkig - fogalmaz Rusznák. Az illegális bontók ellenőrzését javíthatja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság közös programja ("Zéró tolerancia a zöld bűnözés ellen") - véli Rusznák. (A GOE ezen kívül internetes roncsbörzét hoz létre, ahol csak a bontásra jelölt járművekre lehet licitálni, az oldalhoz pedig csak a GOE tagjai kaphatnak hozzáférést.)
Hiába vannak hatályban Magyarországon minden területre kiterjedő jogszabályok, mindaddig, amíg ezt nem kíséri következetes végrehajtás, addig minden előírás hatástalan marad - vélik a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületénél is. Az egyesület szerint a környezetvédelmi hatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a rendőrség közös ellenőrzései képesek lennének visszább szorítani az illegálisan munkálkodó autóbontókat. A HOE 65 vállalatot tömörít, amelyek a hazai hulladékkezelő szakmai egészét lefedik tevékenységükkel. Az ágazatban dolgozó cégek tavaly összesen körülbelül 1,2 millió tonna vas-, 480 ezer tonna papír-, 150 ezer tonna nemvasfém, vagy színesfém-, 40 ezer tonna műanyag-, valamint 22 ezer tonna akkumulátor-hulladékot gyűjtöttek be és készítettek elő a hasznosításra, miközben az iparág forgalma megközelítette a 200 milliárd forintot.
Lapítanak a gyártók
A hulladékká váló autók ügye kapcsán nem mehetünk el a "kiterjesztett gyártói felelősség" fogalma mellett - nyilatkozta Kelemen József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezető főtanácsosa az [origo]-nak. Az elmúlt évtizedben életbe lépett koncepció szerint az egyre bonyolultabb berendezések visszahasznosítását nagyrészt a gyártóknak kell vállalniuk, ami persze a termékek fejlesztését is jelentősen érintené. Az autógyáraknak tehát igen aktívnak kellene lenniük e téren, de sajnos részükről nem tapasztalható olyan együttműködés, mint amit például az elektronikai berendezések gyártói tanúsítanak - mondja a szakértő.
Amíg az autógyárak a háttérben maradnak, a bontók ingyen veszik át az egyébként 80-100 ezer forintnyi nyersanyagot rejtő roncsokat, az értéktelenek átvételéért pedig még pénzt is kérnek, pedig a bontók ennek fejében készpénzt is kérhetnének az autógyáraktól a bonyolult bontási folyamatok költségeinek kiegészítésére - mondja Kelemen. A minisztériumi szakember szerint a bontók nem készültek föl az érték/költség-kimutatás nyilvántartására, és ők sem nagyon bánják, ha nem kell megosztani hasznukat az autógyárral. Pedig a kiterjesztett gyártói felelősségen alapul a magyar jogi szabályozás is, ami kimondja: az egyedi bontási költséget a gyártóknak kell állniuk. Ezt a jogszabályok már most is lehetővé teszik, de a jelek szerint még mindig megéri a zavarosban halászni, hiszen legfeljebb az autó utolsó tulaja jár rosszul. Pedig a legális ügymenet nem járna több költséggel, csak éppen biztosabb, tisztességes üzletet biztosítana - mondja Kelemen József.