Áron alul veszik a bontók a roncsokat

A hazai autóbontóknak akár fele is illegálisan működhet, mivel a környezetvédelmi fejlesztéseken igyekeznek spórolni, állítja a környezetvédelmi tárca szakértője. A szakmai szervezetek szigorúbb ellenőrzést akarnak, hogy ne lehessen használt légzsákot hirdetni a neten; de az autógyáraknak is lenne mit tenniük, nélkülük ugyanis továbbra is csupán töredékét kaphatjuk totálkáros autónk valódi értékének.

A bontók részére a Nemzeti Közlekedési Hatóság adja ki a bontási engedélyeket, amelyeket évente egyszer ellenőrizniük is kell a hatóságoknak. Az összes bontót azonban képtelenség ellenőrizni - mondja a környezetvédelmi tárca szakembere. A szakmának szorosabban együtt kellene működnie a hatóságokkal, vagyis a céhek akár konkrét listával is segíthetnék az ellenőrzést. Kelemen József szerint ez nem feljelentősdi, hanem jogos érdekvédelem, amelyben a szakmának elvitathatatlan és átvállalhatatlan felelőssége van - mondja. A minisztériumi szakértő nem tudta felbecsülni, hogy az autóbontó-biznisznek körülbelül hány százalékát fedik le az illegális bontók, de azt mondja, számuk ma még meghaladhatja a szabályos bontókét is, amelyekből jóval több, mint 100 van az országban. Az illegális bontókat a lopott autók is segítenek fenntartani, hiszen itt legalizálni lehet őket - teszi hozzá.

Hulladékból vagyont

A magyar roncsautó-átvevő és feldolgozó ipar talán legjelentősebb szereplője a Horváth fivérek által vezetett Alcufer Kft., amely gyakorlatilag az összes hulladéktípus országos hasznosítási hálózatát kiépítette, és az üzletből a testvérek az ország 53. legnagyobb vagyonát gyűjtötték össze a Napi Gazdaság 100 leggazdagabb magyart szemléző összeállítása szerint. A cég 2002-óta foglalkozik roncsautók kezelésével, bontásával - mondta el az [origo] érdeklődésére Horváth Ferenc, ügyvezető igazgató. A vállalkozás korábban is hulladék-hasznosítással foglalkozott, de az ágazat, a környezetvédelmi szabályozók és az ország közelgő uniós csatlakozása csak az ezredforduló után emelte önálló üzletággá a használatból kifutó személygépkocsik bontását. Az Alcufer profilja miatt a cég már az induláskor rendelkezett a tevékenységhez szükséges hálózattal, de újabb befektetésekkel (engedélyek, technikai fejlesztések) kellett alkalmassá tenni azokat az új, speciális tevékenységre.

Az utolsó út

Ma már csak olyan bontók működhetnek Magyarországon is, amelyeknek hulladékkezelési engedélyük van - mondja az ügyvezető, aki szerint ennek ellenére továbbra is sokan illegálisan bontanak autókat. A szabályozás ugyanis - elsősorban környezetvédelmi szempontból - az utóbbi időben sokat szigorodott, de az ezzel járó beruházásokat sokan nem vállalják. Főleg úgy, hogy ehhez célzott támogatást sem igen lehet igényelni a tevékenységre. (A cég első és eddigi egyetlen támogatását a fehérvárcsurgói fémfeldolgozó üzem építéséhez kapta egy 20 százalékos fejlesztési hozzájárulás formájában.) Az illegális bontók nagy számát az is igazolja, hogy a becsületes bontóknak komoly feladatot jelent kapacitásaik lekötése, feltöltése. A legálisan működő bontók úgynevezett bontási igazolást állítanak ki minden beérkező roncsról, amit a környzetevédelmi és közlekedési hatóságok ellenőriznek.

15 tonna szobor

Horváth Ferenc azt mondja, a hatóságok szigorúbb ellenőrzést ígérnek, amire szerinte szükség is lenne a fentiek miatt. A szakma az illegális bontók mellett a fémtolvajok ellen is igyekszik fellépni. Az Alcufernél például névre szóló számlát állítanak ki a hulladékot leadó személy részére. Az országban évente úgy 150 ezer tonnányi hulladék színesfém keletkezik, a szoborlopások 2007 első félévében 15 tonnát tettek ki, de a kis tétel ellenére az egész szakmának morális veszteséget okoznak - mondja Horváth Ferenc, aki egyben a HOE elnökségi tagja is.

Az autók 80 százaléka hasznosítható

Forrás: [origo]

A roncsautók jellemzően magánszemélyektől kerülnek a bontóba, a márkakereskedőkkel való együttműködés inkább csak azok akciós időszakaira korlátozódik - mondja az Alcufer ügyvezetője. Az ügyfélnek a fém árától függően tonnánként 10-15 ezer forinti összeget tudnak fizetni, és bontási igazolást kap - ami után a cég járulékot fizet a hatóságnak. Az ilyen tevékenységet folytató vállalkozásnak az átvett anyagokról is dokumentációt kell vezetnie, tehát egy részletes hulladék-bevallási nyilvántartás alapján el kell tudni számolnia a forgalmával. Az egyes autótípusok újra felhasználhatósági aránya eltérő, de ma már egy személygépkocsinak átlagban 80 százaléka visszajuttatható a gyártási körbe - mondja Horváth Ferenc. Az új EU-s és magyar jogszabály 2015-re 95 százalékra emelné a hasznosíthatósági arányt. A legfontosabb kinyerhető anyag az acél, ami már a világ új nyersanyagéhsége előtt is keresett cikk volt. Bármilyen furcsa, Magyarország nettó hulladékacél-exportőr: az országban egy év alatt keletkező körülbelül 1,4 millió tonna acélhulladéknak csak a felét tudjuk határainkon belül újra felhasználni, ezért kivitelre is jut jócskán. Az itt létrejövő alumíniumhulladékot a magyar piac is felveszi, viszont a visszabontott színesfém nagyrésze külföldre megy, mivel itthon ehhez hiányzik a szükséges technikai háttér, és ehhez hasonló például a veszélyes anyagokat is tartalmazó akkumulátorok kezelése, újra felhasználása is.

Az Alcufer tagja a Car-Rec Gépjárműroncs-kezelő Kht-nak, amely az egyetlen magyarországi szervezet, amely országos hálózatot hozott létre a hulladékká vált gépjárművek átvételének, bontásának, valamint az ebből származó hulladékok feldolgozásának biztosítása céljából. A roncsautók kezelését koordináló közhasznú társaság 23 gépjárműgyártó és importőr vállalattal áll szerződéses viszonyban, átvállalva tőlük a hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését.