Csak értékalapú ingatlanadó lett a végleges csomagban

Elfogadta hétfőn este a Parlament a jövő évi adómódosításokat. A változások inkább a cégeket érintik, mivel a jövedelmek adóztatásában nincsenek lényeges változások. A legnagyobb módosítás az új áfa-törvény megalkotása jelenti. A magánszemélyeket így leginkább az ingatlanokkal kapcsolatos szabályozások érintik, az értékalapú ingatlanadó sorsa például az utolsó napon dőlt el.

Megnő a fejlesztési tartalék aránya

Több kedvező változás is lesz a társasági adóban jövőre. Az általános adóalap 16 százalék marad, azonban a kedvezményes 10 százalékos kulcsot kiterjesztik 5 millió forintról 50 millió forintig. A kedvezményes kulcshoz viszont a cégnek vállalnia kell, hogy alkalmazottai után a minimálbér duplájának megfelelő járulékot kell fizetnie, és nem vehet igénybe más adókedvezményt.

A társasági adót érinti az a változás is, hogy 2008-tól duplájára emelik a fejlesztési tartalékképzés lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy az adózás előtti nyereség 25 százalék helyett 50 százalékot lehet erre félretenni, a maximális 500 millió forintos összeg azonban megmaradt, ami így a kis-és középvállalkozásokat segítheti.

Járulékoknál átcsoportosítottak

A tervezett változások nem jelentik sem a munkáltatói, sem az egyéni járulék terhek növekedését, az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap közötti járulékbevétel megosztás változik.

A javasolt változtatás alapján

· a jelenlegi 8 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 5 százalékra csökken (ebből 0,5 százalék a pénzbeli-, 4,5 százalék a természetbeni járulék);

· a 21 százalékos munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettség 24 százalékra emelkedik;

· a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék 6 százalékra csökken (ebből változatlanul 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli járulék pedig 2 százalék);

· a jelenleg 8,5 százalék egyéni nyugdíjjárulék 9,5 százalékra emelkedik (ebből a magánnyugdíj pénztári tagdíj változatlanul 8 százalék, a nyugdíjjárulék pedig 1,5 százalék).

A hatályos szabályozás szerint a központi költségvetés az egyes jogosulti csoportok szerint differenciált járulékalap után fizet 9 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot a nemzeti kockázatközösség keretében. A járulék összegét 2008-tól az éves költségvetési törvény fogja meghatározni, 2009-től pedig az éves költségvetési törvényben tervezett fogyasztói árnövekedés mértékével emelkedik majd. A nem biztosítottak, a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók ugyancsak egységes összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fognak fizetni, a tervezett összeg a támogatott módosítási javaslat alapján 4350 forint havonta.

Eltörölték a nagy vihart kavaró kisadók összevonását

Az erőforrás-fejlesztési hozzájárulás (efeho) néven vonták volna össze, a szakképzési, a rehabilitációs és az innovációs járulékot. A három adónem összevonásából tervezett új adó, az erőfejlesztési hozzájárulás szinte minden gazdálkodó szervezetre vonatkozott volna, kivéve nonprofit gazdasági társaságokat és az szja szerinti átalányadózókat. A járulékot az alkalmazotti létszám után kellett volna fizetni. Az efeho alapja megegyezett volna az iparűzési adó alapjával, azaz a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. Adómentes lesz az efeho-alapnak az a része - legfeljebb az adóalap 90 százaléka -, amely a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származik. Az evások pedig - az iparűzési adóalap meghatározásához hasonlóan - úgy is dönthettek volna, hogy az efeho alapjának az eva alapjának 50 százalékát tekintik.