Simor: a kormány is küzdjön az infláció ellen!

A nemzeti bank pénzpolitikája egyedül képtelen az infláció kordában tartására, ha nem segíti a költségvetési politika - mondta Simor András jegybankelnök pénteken, a Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkolégiuma által rendezett konferencián.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hozzátette: 2001 és 2006 között a felelőtlen költségvetési politika nem segítette az infláció leszorítását és 2006-ra olyan egyensúlytalanság alakult ki, ami rákényszerítette a kormányt a kiigazításra.

Nem törvényszerű, hogy a kiigazítás az infláció emelkedésével jár, ha a kiigazítás inkább a kiadások leszorítására koncentrál, nem emelkedett volna ilyen mértékben az infláció - tette hozzá.

Simor András arról is beszélt, hogy a jegybanknak támogatnia kell a kormány gazdaságpolitikáját a törvény szerint, ha az nem ütközik az infláció leszorításával, márpedig az infláció jelenleg nincs az árstabilitási szinten, az MNB 6-7 százalék közötti inflációnál nem tudja figyelembe venni a gazdaság egyéb szempontjait.

Hozzátette: bár az áprilisi magas szintről megindult a csökkenés, ám a jegybank az elmúlt egy évben folyamatosan feljebb kellett, hogy emelje prognózisát és egyre távolabb került az árstabilitás elérése. Az MNB elnöke szerint 2009-re az inflációs cél elérhető.

A jegybankelnök szerint az adóemelés, az ártámogatások leépítése hatására a költségvetési deficit ugyan jó irányba változott, ám az infláció jelentős növekedésével járt.

Simor András szerint hiteles és hasznos az inflációs célkövetési rendszer annak ellenére is, hogy az ezt alkalmazó országok, közöttük Magyarország is gyakran elvéti a célt. Azokban az országokban, ahol sikerrel alkalmazzák a rendszert, az infláció jobban csökkent mint a máshol.

A jelenlegihez hasonló ársokkok idején a jegybank szerepe az, hogy második körös inflációs hatásukat mérsékelje, ehhez hiteles monetáris politikára van szükség - jegyezte meg.

Árfolyamsáv van és marad is, eltörlésében jelenleg nincs egyetértés az MNB és a kormány között, az utóbbi hónapokban erről tárgyalások sem folytak - közölte a jegybankelnök.

Az árfolyamsáv önmagában, elvben nem összeegyeztethető az inflációs célkövetési rendszerrel, konfliktusba kerülhetnek, ezért ideálisan az a legjobb állapot, ha az inflációs célkövetési politika mozgásterét nem akadályozza az árfolyamsáv - tette hozzá.

Kétéves időtávon azonban a jegybank úgy látja, hogy nincs konfliktus a kettő között - mondta, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy nem is lesz. Ezért hasznosabb lenne a sáv eltörlése - erősítette meg Simor András.

A jegybankelnök híve az euró relatív gyors bevezetésének, és úgy véli bár a maastrichti kritériumok nem tökéletesek, Magyarországnak nem kritizálni kellene azokat, hanem cselekedni, nyilvános céldátumot pedig akkor lehet kijelölni, ha hitelesen ki is lehet állni mellette.

Simor András elmondta: az euró bevezetése kedvezően érintené a gazdasági fejlődést, annak ellenére is, hogy ez az önálló monetáris politika feladásával jár.

Hangsúlyozta: egy olyan országnak, ahol az elmúlt években irracionális gazdaságpolitika folyt, nem a kritikával kellene foglalkoznia, hiszen a kritériumoknak más, környező országok meg tudnak felelni.

Megerősítette: a konvergenciaprogram célkitűzései 2007-ben biztosan, 2008-ban jó eséllyel teljesülnek, 2009-2010-ben azonban a cél elérése bizonytalan.