Uniós vizsgálat indul a "lex Mol" miatt

Az Európai Bizottság kedden közölte, hogy vizsgálatnak veti alá a közellátás biztonságának szempontjából különösen fontos vállalatokról szóló magyar szabályozások közelmúltbeli módosítását, a "lex Molt", mert aggódik, hogy az esetleg méltánytalan korlátozásokat tartalmaz a tőke szabad mozgásával kapcsolatban.

Mint strasbourgi ülése után kiadott közleményében az Európai Unió végrehajtó testülete bejelentette, erről hivatalos értesítést küldött a kormánynak.

Brüsszel szerint a - magyar sajtóban "lex Mol" néven ismert - jogszabály akadályozhatja a tőke szabad mozgását biztosító uniós alapelvet, mert túlzó követelményeket állít az állami felvásárlási kérelmek esetére, illetve azzal is, hogy az állami hatóságoknak lehetővé teszi, hogy az energiacégek kormányzótanácsába irányítási és ellenőrzési joggal rendelkező tagot delegáljanak.

A hivatalos értesítés az uniós jogsértési eljárás egyik lépcsőfoka. A brüsszeli végrehajtó testület szokatlanul gyorsan reagált az Országgyűlésben a múlt hónap elején elfogadott jogszabályra, ugyanakkor nem tudni, a most bejelentett részletes vizsgálat meddig fog tartani.

A "lex Mol" azon rendelkezése, hogy a vásárlás iránt érdeklődőnek műveleti tervet kell készítenie, és azt előzetesen jóvá kell hagyatnia, elejét veheti a szándék meglepetésjellegének, és befolyással lehet az árra, megakadályozva végső soron a teljes ügyletet - fejti ki a közlemény.

E kikötés ugyanakkor nem tűnik igazolhatónak az ellátás biztonsága szempontjából, és nem látszik arányosnak sem, mivel az illetékes hatóságoknak mindenképpen joguk van szükség esetén vizsgálatot indítani, illetve a kérelem beadása után a gazdasági tervet módosíttatni.

Az pedig, hogy az irányító testületben műveleti jogú delegált vehet részt, korlátozhatja a cégtulajdonosok jogát, hogy kellő befolyással rendelkezzenek a szóban forgó vállalat munkájára. Így Brüsszel szerint ez ugyancsak aránytalannak és az ellátás biztonságának szempontjából nem igazolhatónak látszik.

Mindeközben a magyar energiahivatalnak elegendő hatásköre van, hogy szükség esetén beavatkozzon, ha az ellátás biztonságát érintő magatartást észlel az energiapiacon jelen lévő cégek részéről - fejtette ki a bizottság.

A "lex Mol" ráadásul a letelepedés szabadságát illető vállalati jog korlátozására is lehetőséget adhat - véli a testület, utalva arra is, hogy bizonyos speciális jogok, amelyeket a Brüsszel az uniós joggal ellentétesnek vél, - például a szavazati arány felfüggesztése bizonyos esetekben -, még mindig megmaradtak a privatizált vállalatok esetében is. Az uniós jog szempontjából korlátozásnak tekinti az Európai Bizottság a kedvezményes állami részvényeket (egykori aranyrészvényeket) is - derül ki a közleményből.

"A magyar kormánynak meggyőződése, hogy az egyébként az Európai Unióban szokásos eljárás során a magyar szakértők válaszai minden tekintetben kielégítik majd az Európai Unió igényeit, hiszen az Országgyűlés olyan jogszabályt fogadott el csaknem 100 százalékos többséggel, amely teljes összhangban van a közösségi jogszabályokkal" - mondta a kormányszóvivő az MTI-nek.

A kormányt nem érte váratlanul az eljárás híre, hiszen korábban is voltak már erre utaló jelek - utalt a kormányszóvivő az európai biztos Kóka János gazdasági miniszternek korában ez ügyben írt levelére.

Brüsszeli értesülések szerint a múlt héten - be nem jelentett látogatáson - az Európai Bizottságnál járt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, aki elsősorban a "lex Molról" tárgyalt partnerével, a belső piaci ügyekért felelős Charlie McCreevy biztossal. Az uniós pénzügyminiszterek találkozóján kedden a belga fővárosban tartózkodó Veres János pénzügyminiszter ezt az információt nem kívánta megerősíteni.

Az osztrák gazdasági minisztérium kedd este üdvözölte az Európai Bizottság bejelentését, hogy vizsgálatnak veti alá a közellátás biztonságának szempontjából különösen fontos vállalatokról szóló magyar szabályozások közelmúltbeli módosítását, a "lex Mol"-t.

Martin Bartenstein tárcavezető több nyilatkozatában is hangot már annak a véleményének, amely szerint a "lex Mol" EU-s jogszabályokba ütközik, mert akadályozza a szabad tőkemozgást.

Thomas Huemer, a Mol-lal való egyesülésre törekvő OMV osztrák olaj- és gázipari konszern szóvivője szerint a döntés magáért beszél, és igazolja cége aggályait, amelyeket a Magyarországon hozott intézkedésekkel szemben megfogalmazot.

"Számunkra és Európa számára ez egy fontos jelzés" - mondta, hozzátéve: a vizsgálat bejelentése csak megerősíti az OMV álláspontját, hogy a két vállalat valamiféle kombinációja mindkettőjük pozícióját javítaná az európai piacon.

A Mol vezetősége elutasítja az OMV közeledését, mert értékvesztőnek tekinti az egyesülést, és ellenséges átvételi szándékot sejt az osztrák konszern javaslata mögött.