A térségben a magyar munkaerő a legdrágább

Jönnek vagy mennek-e inkább a befektetők Magyarországról? A válasz: is-is, hiszen az olcsó munkaerőre építő cégeknek már valóban drágák vagyunk, de ennek ellenére is több nagy cég költöztette ide szolgáltató-, fejlesztőközpontját az utóbbi időben. A költségek mellett a hosszú távra tervező vállalatoknak hasonlóan fontos szempont a képzettség vagy éppen a kutatás-fejlesztés támogatásának mértéke.

A Hankook dunaújvárosi üzeme

Az EU-ban Magyarországon a hetedik legalacsonyabb a társasági adókulcs mértéke a KPMG tanácsadó cég listája szerint. Ez azonban az adott országban működő vállalat tényleges társasági adóterhéről nem sokat mond, mivel a valójában ható adókulcsot például Magyarországon mintegy 70-féle adóalap-módosító tényező és számos adókedvezmény befolyásolhatja. Országonként változhat a központi és helyi adók léte, eltérő mértéke és eltérő adóalapja, az esetlegesen az eredmény osztalékként történő kifizetése után kivetett további adó és még rengeteg szempont, úgymint a veszteségelhatárolásra, értékcsökkenésre, céltartalékra vonatkozó szabályok.

A társasági adókulcsok mégis egy adott ország adópolitikájának fontos elemét jelentik. Számos ország, köztük sok európai, élükön az újonnan csatlakozókkal, az utóbbi években a befektetéseket éppen a társasági adókulcsok csökkentésével kívánja ösztönözni - állapítja meg a Deloitte.

A társasági adó a befektetők szemszögéből egy ország adórendszerének egyik legszembetűnőbb sajátossága, még ha viszonylag kis költségvetési bevételi hányadot tesz is ki - szögezi le az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham). Egy jó társasági adórendszer képes nagyméretű beruházásokat Magyarországra csábítani és ezáltal a költségvetési bevételeket más adónemeken keresztül növelni. A kamara szerint az alacsony társasági adókulcs minden bizonnyal növeli a nemzetgazdasági szinten összesített társasági adóalapot, hiszen a multinacionális vállalatok további tevékenységeiket, valamint az ezekből eredő profitot is áthelyezhetik. Egyúttal versenyelőnyhöz juttathatja Magyarországot a térség más országaival szemben, ez új beruházásokat ösztönöz, így nem csak a társasági, de más adóbevételek növekedése is várható.

Magyar szürke

Forrás: MTI

A magyarországi befektetési környezet versenyképessége nem csak az adók és járulékok jelentette terhek függvénye. Magyarországra a mai napig a közép-kelet-európai államok közül egy főre vetítve a legtöbb külföldi működőtőke áramlott, beleértve Csehországot, és Szlovéniát is. Az ország nagy tőkevonzó képességét részben magyarázza a rendszerváltáskor meglevő gazdasági előny a szomszédos államokkal szemben. A magyar gazdaság nyitottabb volt, a vállalati szektorban vagy a bankrendszerben piaci jellegű változások indultak el már a 1980-as években. Magyarország nyugati befektetői körökben élvezett népszerűségét különutas gazdaságpolitikája mellett erősen támogatta például magas színvonalú oktatási rendszere is. Egyes szakértők szerint ez a főleg a felsőoktatásra vonatkozó minőségi előny napjainkra nagyrészt megszűnt.

Egy ország versenyképességének felmérésében a munkaerőköltségek, a termelékenység és az adóterhek mellett fontos szerepe van a nemzeti deviza árfolyamának, a vállalati jövedelmezőségnek, az exportpiaci részesedésnek és a működőtőke-beáramlásnak is. A vállalati jövedelmezőség Magyarországon stabilan 10 százalék fölött van, de nagy a különbség a hazai és a külföldi cégek között: míg a magyar tulajdonú vállalatok 10,7 százalékos átlagos adózás előtti nyereséget produkáltak, a többségi külföldi tulajdonú cégek jövedelmezősége 16,7 százalék volt már 2004-ben, azóta pedig a különbség nőtt.

Más paradigma

Forrás: [origo]

Magyarország az utóbbi években többször alulmaradt nagy beruházásokért folyó küzdelmekben, elég, ha a Szlovákiában épített autógyárakra gondolunk. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, hiszen ezek az ipari egységek elsősorban az olcsóbb munkaerő- és egyéb (például energia-) költségek miatt választották északi szomszédunkat velünk szemben, és feltételezhető, hogy az ország fejlettségének egy bizonyos szintjén új, olcsóbb gyártási helyszín után fognak nézni. Magyarországnak - adottságainál fogva is - inkább a nagy hozzáadott értéket képviselő ágazatok idecsábítására kell törekednie, vagyis gyárak helyett szolgáltató, logisztikai és fejlesztési központok megtelepedését kell támogatnia. Az ilyen profilú, inkább szolgáltató jellegű cégek már nem a munkaerő olcsóságára, hanem annak képzettségére, az ország oktatási rendszerére, a közeg fejlesztésbarátságára támaszkodnak, aminek igen fontos eleme például az állami k+f kedvezmény.

Versenyképességi rangsorok

Az ország versenyképességét értékelve érdemes nemzetközi intézetek összehasonlító vizsgálatait is szemügyre venni. A svájci IMD gazdaságkutató éves versenyképességi rangsora szerint a 2005-ös 37. hely után 2006-ban a 41. jutott Magyarországnak. A szervezet szerint pozitívum az export nagysága, a nagy tőkebeáramlás, a szolgáltatási rugalmasság és a kutatás-fejlesztési tevékenység is (annak ellenére, hogy az európai átlagnak alig több mint felét költjük ilyen célra), rossz pontot jelent viszont a fizetési mérleg hiánya és az alacsony foglalkoztatás.

A World Economic Forum (WEF) listáján szintén a 41. helyen áll Magyarország 2006-ban, miután 6 helyet rontott a megelőző évhez képest. A jelentés szerint a legfontosabb lenne a makroökonómiai egyensúly visszaállítása, hiszen a roppant exportorientált magyar gazdaság számára igen fontos lenne az euróbevezetés. Ezenkívül csökkenteni kéne a vállalatok adminisztratív terheit is. A jelentés megsüvegeli Magyarországot a technológiai és innovációs mutatók tekintetében, tudományos intézményeinket magas színvonalúnak minősíti, kutatóink és oktatásunk jó, valamint "biztató az ipar és egyetemek együttműködése".