Kupa: Adóból nem lehet gyereket csinálni

Túl bonyolult a magyar adórendszer, és viszonylag kevés személyi jövedelmet adóztat - vélekedett egy pénteki adókonferencián Kupa Mihály. A volt pénzügyminiszter alaposan leegyszerűsítené az adórendszert, és a "potyautasokat" adózásra kényszerítené.

A magyar iparűzési adót az Európai Unió bírósága még a nyári szünet előtt minősíteni fogja - mondta Kovács László, ez unió adó- és vámügyi biztosa. A biztos szerint a bíróság várhatóan nem forgalmi adónak minősíti majd az elvonást, mert ez az adó nincs benne az árban, nem igényelhető vissza, és nem egységes az országon belül. Ezért azt tanácsolja a vállalkozásoknak: amíg a magyar országgyűlés nem hoz az adó megszüntetésével kapcsolatos jogszabályt, addig fizessék be az önkormányzatoknak.

Kovács László azt is megemlítette, hogy az adónem várható megszüntetése 400 milliárd forinttal csökkenti az önkormányzatok bevételét, amit valamilyen más elvonással pótolni kell.

Az EU adóügyi biztosa arról is beszélt, hogy szeretné, ha jövőre elkészülne a társasági adó alapjának számítási módszerét egységesítő uniós jogszabályok tervezete. A készülő szabályok szerint a cél, hogy az adóalap a lehető legszélesebb, a megállapítási mód a lehető legegyszerűbb legyen.

További cél, hogy az adóalap konszolidált legyen, ezért határon átnyúló tevékenység esetén gondoskodni kell az adó megosztásáról a tagországok között. Fontos szempont még, hogy az egységes számítási módszer az uniós vállalatok számára választható legyen. Azaz a vállalkozások eldönthessék, hogy a hazai vagy az uniós szabályokat alkalmazzák.

Kovács László a tervezet megvétózása esetén arra számít, hogy az úgynevezett megerősített együttműködés keretében lép életbe. Ez azt jelenti, hogy a tagországok egy része, ugyanúgy bevezetné, mint az eurót vagy a határellenőrzésre vonatkozó schengeni egyezményt, a többiek pedig később csatlakozhatnának hozzá.

Kovács László nem érzi kudarcnak az áfaszabályok reformját célzó uniós csomag elvetését, szerinte ugyanis nem szakmai, hanem politikai okokból utasította el Németország. A biztos úgy véli, hogy 2010-ben bevezethető lesz a változtatás, amely azt irányozza elő, hogy az áfát a szolgáltatást nyújtó ország helyett a szolgáltatást igénybe vevőben kelljen fizetni, valamint hogy több országra kiterjedő tevékenység esetén egy helyen lehessen befizetni.

Ha az iparűzési adóról kiderül, hogy nem forgalmi típusú adó, akkor kizárásos alapon az lesz megállapítható, hogy társasági adó típusú elvonásról van szó - mondta a rendezvényen László Csaba egykori pénzügyminiszter, a KPMG könyvvizsgáló és adótanácsadó cég adószakértője. Így szerinte azonnal felvetődik majd a kérdés, hogy az iparűzési adó részét képezze-e majd a közös társaságiadó-alapnak, melynek megteremtésén az unió adószakértői most fáradoznak.

László Csaba szerint egy, a vállalkozások számára barátibb, uniós szintű adózási környezet megteremtéséhez mindenekelőtt Európa-szerte azonos számviteli és beszámolási rendszer megteremtése szükséges. Enek az adószakértő szerint egyszerűnek, áttekinthetőnek, stabilnak kell lennie, és a nemzeti adóhatóságoknak egységes állásfoglalásokat kell a rendszerrel kapcsolatban tenniük. Továbbá kezelnie kell ahatáron átnyúló tevékenységeket.

Az Európai Unióba történt belépés után Magyarország hátrébb csszott közép-európai versenytársaihoz képest - állította a konferencián Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök, a Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora. Szerinte a magyar gazdaság fejlődik, ám sokkal lassabban, mint a környező országoké. Így arra lehet számítani, hogy idén vagy jövőre már Szlovénia és Csehország mellett Észtországban és Szlovákiában is nagyobb lesz az egy főre eső bruttó hazai termék, mint nálunk.

A közgazdász professzor úgy véli, a magyar konvergenciaprogram saját magunkhoz képest gyors konszolidációt irányoz elő, ugyanakkor dinamikus közép-európai szomszédainkhoz képest ambíció nélkülui. A reformokkal kapcsolatban úgy látja, a fő frontnak bizonyuló egészségügy átalakításáról nincs társadalmi egyetértés, miközben azokon a területeken, ahol ez megvan, nem sok előrelépés történt. A professzor szerint ugyanis általános vélekedés, hogy túl nagy az állami foglalkoztatás aránya, túl sok a helyi önkormányzat, és nem igazságos a szociális támogatások rendszere.

Óriási lehetőséget lát az uniós adóhivatalok közti együttműködésben Szikora János, az APEH elnöke. Szerinte komoly segítség az adóhivatalok munkájában, hogy támogathatják egymás behajtási tevékenységét adatokkal és dokumentumokkal. Emellett a több országban egyidejűleg tartott ellenőrzések elősegíthetik a hivatalok adócsalások elleni küzdelmét.

Giczi József