A biomasszára épít a zöldenergia-stratégia

Megújulóenergia-stratégiát bocsátott társadalmi véleményezésre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a honlapján. A mintegy 80 oldalas anyag elsősorban a biomasszára koncentrál, míg az Akadémia szerint Magyarországon a szél- és napenergia elméleti potenciálja többszöröse a biomasszáénak. A dokumentum a földgáz árának jelenlegi támogatását túlzottnak tartja.

Az egyes megújuló energiaforrások közül a dokumentum a biomasszában rejlő lehetőségeket ítéli a legkedvezőbbnek. Mindemellett itt is további szabályozási változásokat, támogatásokat, fejlesztési projekteket és felvilágosító munkát tart szükségesnek - csakúgy, ahogy a többi, ma még kevésbé költséghatékony energiaforrás esetében. A szélenergia kapcsán a villamosenergia-rendszer nem megfelelő szabályozhatósága az egyik fő, fejlődést gátló tényező. A magyar villamosenergia-rendszer azonban a szélerőművek nélkül sem képes teljes mértékben megfelelni az európai követelményeknek - teszi hozzá a tanulmány.

Az anyag a helyi energiaellátási lehetőségek nagyobb kihasználását is szorgalmazza, például mezőgazdasági hulladékok helyben történő, energiává való átalakítását, illetve a nap-, a szél- és a geotermikus energia nagyobb arányú alkalmazását. Fontos ezt hangsúlyozni, hiszen a korábbi európai gyakorlat is a centralizált rendszerek felé húzott, de egy-egy település energetikai önállósodása nagy áttöréseket hozott az utóbbi időben. A jelenlegi anomáliák közé tartozik még a hőtermelés támogatásokból való kimaradása, ezt azonban hatékonysági szempontok nem indokolják.

A szélenergia-ipar az utóbbi évek egyik sikerágazata, a termelés költségei az elmúlt másfél évtizedben kevesebb mint a felére csökkentek, a megtérülés időtartama pedig jóval tíz év alatt van. A magyarországi adottságok nem tartoznak a legjobbak közé, és a magas zöldáram-támogatás is torzít a képen. Kiváló adottágokkal rendelkezik ugyanakkor országunk a földhő, más néven geotermikus energia tekintetében, amelyben akár világhatalom is lehetnénk. Jelenleg itt is hosszabb megtérüléssel kell számolni, de nagyobb fejlesztési forrásokkal akár a magyar gazdaság új üzletágává is válhatna a hőszivattyúk piaca.

Megújuló energiatermelési mód	Megtérülés ideje
Új biomassza-erőmű	8-9 év
Szélturbina	<7 év
Hulladékégető	10 év
Biogázerőmű	11 év
Napelem	>40 év
Geotermikus erőmű	10 év

forrás: GKM

Az ország elméleti napenergia-potenciálja önmagában meghaladja a jelenlegi energiafelhasználást (valamivel több, mint 1000 PJ/év), és már egy 1999-es kormányhatározat 20 ezer napkollektoros háztetőt tűzött ki célul. A tavalyi évig ilyen célra csak 450 családi ház kapott támogatást (nagyrészt a csökkenő keretű NEP-ből: link), míg például a jóval gyengébb adottságú, de gazdagabb Ausztriában körülbelül harmincszor ekkora felületet borítanak a napkollektorok. A napenergia költségigényes forrás ugyan, de az elmúlt évtizedben egy átlagos napelemmodul ára kevesebb mint harmadára esett, ráadásul mint iparág évente 35 százalékkal növekszik a piaca.

Megújuló típusa	Elméleti potenciál az MTA alapján (PJ)	Gyakorlati potenciál az FVM szerint (PJ)	Jelenleg hasznosított (PJ)
Napenergia	1838	2	0,1
Vízenergia	14,4	1	0,7
Geotermia	63,5	12	3,6
Biomassza	203-328	142	49,2
Szélenergia	532,8	6	0,16
Összesen	2600-2700	163	53,8

Felbecsülhetetlen költségek

A környezetbarát technológiák sokat hangoztatott költséghátránya ráadásul viszonylagos: a támogatási hátrány mellett árhátrányban is vannak, tekintve, hogy a fosszilis energiahordozók valós költségei - környezetvédelmi, egészségügyi, gazdasági - nem jelennek meg az árakban.

Forrás: [origo]

A szén-dioxid-kereskedelmi rendszer, a hagyományos energiaforrásokra kivetendő energiaadó, a tervezett zöld bizonyítványok rendszere, a támogatások, fejlesztések révén azonban a közeljövőben változhat a helyzet. Nem beszélve a szénalapú energiahordozók egyre növekvő világpiaci áráról.

A jövőben Magyarországon is több jut majd termelési és beruházási támogatásokra, elsősorban az uniós forrásokból táplálkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) részeként. A tervezet a kutatás-fejlesztés szerepét is növelné, de erre, illetve az energatikai célú pályázatokra az elmúlt években egyre kevesebb jutott - ezt az anyag is elismeri; az ÚMFT-ből talán ilyen célra is több jut majd. A dokumentum szerint a stratégiai célok teljesülését kétévente felül kell vizsgálni, a megvalósulás érdekében pedig Megújuló Energiahordozó Programot kell létrehozni, amely kétéves cselekvési tervekre bontaná a hosszú távú teendőket.