Az APEH szerint nincs számlaügy

Az új áfatörvény alkalmazása során több kérdésben is bizonytalanság uralkodik a könyvelők körében. Vannak, akik ott is problémát látnak, ahol az adóhatóság szerint nincs. Egy internetes fórumon felmerült ugyanis, hogy januártól csak magánszemélyeknek lehetne egyszerűsített készpénzes számlát kiállítani. Az APEH szerint nincs ilyen korlátozás.

A november végén elfogadott áfatörvény - a pénzügyi tárca szerint - teljes mértékében igazodik a megújult közösségi szabályokhoz, eleget tesz a gyakorlatban felmerült igényeknek és igyekszik kiküszöbölni a mindennapokban felmerült problémákat. A számlázás kapcsán lehetővé teszi a gyűjtőszámla kiállítását, illetve egyszerűsíti a helyesbítő számlára vonatkozó előírásokat is.

Több kérdés megítélése kapcsán bizonytalanság uralkodik azonban egyes szakmai körökben. Vannak, akik ott is problémát látnak, ahol az adóhatóság szerint nincs. Az egyik internetes könyvelői fórumon felmerült ugyanis, hogy januártól csak magánszemélyeknek lehet egyszerűsített készpénzes számlát kiállítani.

Idén is használhatók a készpénzes tömbök

A korábbi jogszabályhoz hasonlóan az új törvény is tartalmazza, kissé más elnevezéssel ugyan az úgynevezett egyszerűsített adattartalmú számlával szemben támasztott követelményeket. Az első félreértés éppen ebből adódhatott. Megváltozott ugyanis a jogi kategória elnevezése. Korábban egyszerűsített számlát, januártól viszont már egyszerűsített adattartalmú számláról tesz említést a törvény.

Az APEH - feltehetően a hozzá intézett kérdésekre válaszolva - igyekezett minél hamarabb eloszlatni a kételyeket. A minap közzétett tájékoztatója szerint az új áfatörvény szerint ugyanazon adatokat kell az úgynevezett egyszerűsített adattartalmú bizonylatokon feltüntetni, mint január 1-jét megelőzően az egyszerűsített számláknak.

Ebből következik, hogy a forgalomban lévő "egyszerűsített számla", "készpénzfizetési számla" illetve "egyszerűsített készpénzfizetési számla" kifejezéssel, APEH sorszámtartománnyal nyomtatott bizonylatok az új előírások szerinti egyszerűsített adattartalmú számla funkcióját töltik be, így adóigazgatási azonosításra alkalmasak.

Kinek lehet ilyen bizonylatot kiállítani?

Volt olyan könyvelő, aki egy szakmai hírlevélre hivatkozva az egyik internetes könyvelői fórumon azt állította, hogy készpénzes fizetéskor egyszerűsített formájú számlát kizárólag nem adóalanyok (azaz magánszemélyek) részére lehet kiállítani, míg az adóalanyoknak a számlát teljes (és nem egyszerűsített) adattartalommal kell kibocsátani.

A témafelvetésre reagálva sokan osztották a fenti véleményt, azaz, hogy a készpénzes számlaként ismert egyszerűbb bizonylatot csak magánszemély nevére lehet kitölteni. Mások ellenben teljesen tanácstalanok voltak. A könyvelők többsége abban azonban egyetértett, hogy a hétköznapi életben alkalmazhatatlan lenne egy ilyenfajta korlátozás.

Az egyik fórumozó állítólag felhívta az APEH valamelyik regionális igazgatóságának az áfakérdésekkel foglalkozó osztályát, ahol szóban ugyan és kissé bizonytalanul, de megerősítették a rossz hírt. Megkérték azonban a telefonálót, hogy a biztonság kedvéért írásban is tegye fel a kérdését.

Bárkinek adható egyszerűsített számla

Az [origo] megkereste az adóhatóságot, ahol érdeklődésünkre írásban közölték, hogy a törvényi feltételek fennállása esetén adóalany vevő részére is lehet az egyszerűsített adattartalmú számlát kibocsátani. Erre akkor kerülhet sor, ha a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel fizető vevő (aki lehet adóalany, nem adóalany jogi személy vagy magánszemély egyaránt) a nyugta helyett névre szóló bizonylatot kér.

Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra, hogy mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az eladó akkor, ha a vevő a teljesítéskor készpénzben fizet, és nem kér számlát - következésképp nyugtát kap. Nyugtát viszont csak magánszemélynek szabad adni, egyéb esetekben kötelező a számlaadás. Ez a gyakorlatban nem is jelent problémát, hiszen köztudott, hogy a vásárlás értéke csak számla alapján számolható el.