Lassan teljesen átalakul a biztosítási rendszer

Az utóbbi időben jelentős változásokon ment keresztül a társadalombiztosítási rendszer. Igaz ez akkor is, ha a legnagyobb" falatnak" tekintett több biztosítós modell sorsa továbbra is bizonytalan. 2007-ben járulékfizetésre kötelezték a nyugdíjasokat és a nagykorú eltartottakat, módosították a nyugdíjszámítási és a munkavégzési szabályokat, bevezették a vizitdíjat, idén januártól pedig átalakulnak a rokkantsághoz kötődő ellátások is.

A köztudatban gyakran összekeveredik a korkedvezményes és az előre hozott nyugdíj intézménye. Korkedvezmény annak jár, aki 2007. januárját megelőzően, meghatározott ideig a szervezet fokozott igénybevételével járó munkát végzett. Az előre hozott nyugdíjat ellenben az a 62 éves kort be nem töltött személy igényelhet, aki a törvényben előírt szolgálati idővel rendelkezik.

Egy 2006-ban elfogadott módosítás értelmében 2008. január elsejétől az előre hozott nyugdíjazáshoz további feltételként a biztosítási jogviszonyt (munkaviszonyt) is meg kell szüntetni. Nem kizárt ugyanakkor, hogy az érintett a nyugdíjazást követően új munkaszerződéssel újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesítsen, a 62 éves életkora betöltése előtt azonban mindez csak a nyugdíj szüneteltetésével tehető meg.

Ugyanez vonatkozik azokra is, akik az előre hozott nyugdíj mellett vállalkozási tevékenységet folytatnak (kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó). Abban az esetben ugyanis, ha a nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme meghaladja a minimálbér éves összegét (keretösszeg), akkor a keretösszeg elérését követő hónaptól az adott év végéig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Egy átmeneti rendelkezés értelmében a jelenlegi nyugdíjasok esetében viszont a szüneteltetésre csak 2010. januárjától kerül majd sor.

A módosított szabályok szerint az előrehozott nyugdíj korhatára nők esetében 57 év, férfiak esetében pedig 60 év lett januártól. 2009-től a nőknél 59 évre emelkedik a határ, 2013-tól pedig mindkét nem esetében egységesen 60 év lesz a korhatár.

Rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs járadék

Kizárólag azok igényelhetnek rokkantsági nyugdíjat januártól, akik a rehabilitációs eljárást követően sem képesek teljes értékű munkára. Ezzel egyidejűleg átalakult az egészségkárosodás minősítési rendszer és korlátozták a rokkantsági nyugdíj melletti megszerezhető kereset összegét is. A munkaképesség csökkenése helyett az úgynevezett összervezeti egészségkárosodás mértékét fogja megállapítani a különféle szakemberekkel kiegészülő orvosszakértői szervezet.

A most bevezetett rehabilitációs járadék olyan társadalombiztosítási ellátás, amelynek a jelentős egészségkárosodást szenvedett, de teljes értékű munkavégzésre alkalmassá tehető személyek jövedelemarányos keresetpótlását biztosítja legfeljebb 3 éves átmeneti időre. Az új ellátásra az válik jogosulttá, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett. Ezzel összefüggésben pedig a munkakörében, illetve a képzettségi szintjének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas vagy az egészségkárosodás következtében a keresete legalább 20 százalékkal alacsonyabb lenne.