A piaci várakozásokkal ellentétben nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az irányadó kamat így továbbra is 7,50 százalék. Rossz hír viszont, hogy az MNB a korábban várt 2,4 százalékról 2 százalékra csökkentette a bruttó hazai termék (GDP) idei várható növekedési ütemét.
A Magyar Nemzeti Bank elsődleges és legfontosabb céljának az árstabilitás megteremtését és hosszú távú fenntartását tekinti. Az inflációs célkövető rendszerben a jegybank a makrogazdasági és pénzpiaci folyamatok széles körét figyelembe véve, ezek együttes inflációs hatására reagál - írta a döntések magyarázataként közleményében a magyar jegybank, hozzátéve: az árfolyam ingadozásának korlátozása inflációs célkövetés mellett nem járul hozzá a hosszú távú inflációs várakozások lehorgonyzásához.
Az MNB szerint az árfolyamsáv eltörlése fontos előrelépés az euró magyarországi bevezetése felé. A lebegő árfolyamrendszer kedvezőbb feltételeket teremt a jegybank számára az inflációs cél eléréséhez és ezen keresztül a maastrichti nominális kritériumok teljesítéséhez, valamint az ERM-2 belépéshez.
A magyar gazdaság nyitottságánál fogva az árfolyam továbbra is fontos szerepet fog játszani az inflációs folyamatok alakításában. Amennyiben a gazdaságban zajló más folyamatok nem ellensúlyozzák, a nominális árfolyam tartós és jelentős megváltozása tükröződni fog a jegybank inflációs prognózisában, és ezen keresztül befolyásolja a monetáris politika vitelét - olvasható a jegybanki közleményben.
Az elemzők szerint jó döntés született
Indokoltnak tartja az árfolyamsáv eltörlését, és üdvözlendőnek nevezte a jegybank lépését Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint valószínűleg ez volt az ára annak, hogy változatlan maradhatott a kamatszint. Véleménye szerint az árfolyamsáv egyértelműen korlátozta az MNB-t az inflációs célkitűzés elérésében, a lépéssel a továbbiakban hitelesebb lehet a jegybank infláció letörési törekvése.
Suppan Gergely szerint a döntés nyomán rövid távon nem kell további forintgyengüléstől tartani, és nyilvánvalóan nem fog spekuláció indulni a forint ellen, de az árfolyamsáv eltörlése hosszabb távon is stabilizálhatja a forint árfolyamát.A elemző kitért arra is, hogy a későbbiekben azért még szóba kerülhet a kamatemelés, és a forint gyengülését a globális események is okozhatjék a közeljövőben.
- Látni kell, hogy a jelenlegi árfolyam még mindig nem támogatja az inflációs célkitűzés elérését, pláne, hogy az olaj ára a 100 dollárt ostromolja, és emellett több más nyersanyag ára is csúcson van - fejtette ki Suppan Gergely.
Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője jó időzítéssel meghozott jó lépésnek minősíttette a jegybank sáveltörlő döntését. A piacot nem érte teljesen váratlanul, hiszen az MNB többször kiállt a sáv eltörlése mellett. Az elemző szerint a jegybank kedvező időpontot választott, mivel a forint árfolyama nem túl erős, így bár a hír bejelentését követően a forint erősödni kezdett az euróval szemben, nem kell attól tartani, hogy túlerősödik. A monetáris tanács döntése a mostani gyenge piaci környezetben megmentheti a forintot - tette hozzá.
Árfolyamsáv nélkül érdekesebb helyzetbe kerül a jegybank a jövőben - mondta. Hivatalosan ugyan eddig is csak inflációs célja volt a jegybanknak - árfolyamcélja nem -, ám mégiscsak a kettős célkövetés működött. Azzal, hogy az ingadozási sávot eltörlik, a jövőben a jegybank a kamatpolitikával csak az inflációra tud koncentrálni. Az árfolyamra csak közvetett hatással lesz a kamatpolitika - mondta.
Lányi Bence szerint az ingadozási sáv eltörlése előremutató lépés volt és ezt követően a piaci folyamatok jobban érvényesülhetnek majd a forint árfolyamában. Ez nagyobb árfolyam ingadozást is jelenthet a jövőben - ismerte el az elemző, ám úgy vélte jelenleg nem mutat arra semmi jel, hogy a korábbi sáv értékeit elhagyná az árfolyam.
A változatlanul hagyott alapkamat szint is a legjobb választás volt a lehetőségek közül Lányi Bence szerint. Elmondta: ha kamatot emelt volna a jegybank a 25 bázispontos mérték nem lett volna hatással a piacra, ekkora emelést a piac be is árazott. Az 50 bázispontos emelésnek azonban lehetett volna olyan üzenete, hogy a jegybanknak mégiscsak van árfolyamcélja is. Ráadásul az amúgy is lassuló bővülési ütemet egy 50 bázispontos kamatemelés tovább lassítana.
A forint is erősödik
Erősödött a forint a sáveltörlés hírére: a budapesti bankközi devizapiacon hétfőn délután 261,50/80 forint volt az euró árfolyama. A jegybank váratlan bejelentését követően az euró délelőtt 263,50 és 264,50 forint között alakuló árfolyama hirtelen 257,50 forintig változott, majd az - értelemszerűen bekövetkező - korrekció eredményeképpen alakult ki a 261,50/80-as árfolyamszint.Erősödött a forint a dollárral szemben is: a 176,60/70 forintos dollár a reggeli 178,40-et váltotta fel, úgy, hogy időközben még 174,25 forinton is született üzlet.
A jegybank februári prognózisa szerint a januári átlagos monetáris kondíciók tartós fennmaradása mellett - 256 forintos euróárfolyamot és 7,5 százalékos alapkamatszintet alapul véve -2008-ban 6 százalék körüli, míg 2009-ben némileg 3,5 százalék feletti infláció alakulhat ki.
Rosszabb GDP-növekedési prognózis
A Magyar Nemzeti Bank a korábban várt 2,4 százalékról 2 százalékra csökkentette a GDP idei várható növekedési ütemét - derül ki az MNB legfrissebb inflációs jelentéséből, melyet hétfőn hoztak nyilvánosságra. A jegybank jövőre 3 százalékos növekedést prognosztizál az augusztusban közölt 3,2 százalékkal szemben.
Az MNB az idei beruházási prognózist a korábbi 4,1 százalékról csökkentette 3,5 százalékra, a jövő évit 5,5 százalékról módosította 5,1 százalékra.A lakossági fogyasztásra vonatkozó előrejelzést a korábbi 0,4 százalékos növekedésről változtatta nullára, a jövő évit 1,6 százalékról csökkentette 1,3 százalékra. A folyó fizetési mérlegről nem adott ki új prognózist az MNB, a jelentés szerint ugyanakkor 2008-ban a korábban várt 5,9 milliárd eurónal alacsonyabb lesz (a GDP százalékában 5,3 százalékos korábbi adat is kisebb lesz az idén), jövőre nem pedig éri el a korábban várt 6,1 milliárd eurót.