Eltörölték a forint árfolyamsávját

A jegybanknak sikerült meggyőznie a kormányt a forint árfolyamsávjának eltörléséről. Simor András MNB-elnök szerint a lebegtetés közelebb visz az euróhoz, másrészt növeli a jegybank hitelességét is. Bár a monetáris tanács most nem szigorított, az elnök nem hagyott kétséget afelől: ha úgy ítélik meg, hogy szükség van az emelésre, azonnal lépnek. A jegybankelnök felhívta a kormányzati és önkormányzati döntéshozók figyelmét a szabályozott árak nagyon megfontolt változtatására. A forint rögtön erősödött a sáveltörlés hírére. Gyurcsány Ferenc azért fogadta el a javaslatot az árfolyamsáv eltörléséről, hogy a jegybank eszköztára az infláció elleni harcban szélesedjen - mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-nek.

A kormányzat segítséget nyújtott a jegybanknak azzal, hogy kivett a rendszerből egy jelentős konfliktust. Jelesül azt, hogy egy monetáris politikai lépés alkalmazása esetén a piac nem volt biztos abban: az inflációs cél elérése, vagy a forint jegyzésének az árfolyamsávon belül tartása motiválta-e. Így Simor András szerint lényegesen nő a jegybank elkötelezettségének hitelessége az inflációs cél elérését illetően, és mindenki előtt világos, hogy az MNB az összes rendelkezésére álló eszközt ennek érdekében használja. A forint lebegtetésével a piac szémára egyértelművé válik egy-egy lépés háttere.

A sávos árfolyamrendszer legfőbb nehézsége az volt, hogy a kamatpolitikával két célt kellett elérni: egyrészt az inflációs célt, másrészt a forint sávon belül tartását. E kettő a jegybank szerint hosszabb távon nem összeegyeztethető. Az csak külön szerencse, hogy a mostani elnöki periódusban még nem került összeütközésbe egymással a két cél, így a monetáris tanács sem kényszerült választásra.

Nem fognak habozni

Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a későbbiekben is fennmaradhatott volna ez az idillikus állapot, sőt Simor szerint valószínű, hogy előbb-utóbb megtörtént volna a konfliktus. A kormányzat a jegybank kezdeményezésére döntött a sáv eltörléséről - már jó ideje tapintható volt a nézetkülönbség ebben a kérdésben, annak ellenére is, hogy mindkét fél "puhán" kommunikálta a helyzetet.

Az előzetes várakozások alapján nagy meglepetést végül is nem okozott a kamat tartása, mivel a múlt hét közepi bizonytalanság a hét végére inkább a tartási várakozások felé mozdult. Ez egyébként megjelent a monetáris tanács ülésén is, a testület ugyanis a tartás mellett szavazásra bocsátotta a 25 bázispontos szigorítási javaslatot is.

Simor András nem hagyott kétséget afelől - és ez az MT közleményéből is kiderül -, hogy a jegybank nem fogadja el, nem akarja elfogadni az inflációs várakozások elszállását, és amennyiben szükséges, nem habozik szigorítani. Ezt mind az elnök, mind az MNB közleménye kiemelten hangsúlyozta.

Jelentős bizonytalanság

Az infláció csökkenése lassabb a vártnál, és a lassabb csökkenés is zsugorodó GDP-növekedés mellett valósul meg, ráadásul az MNB ugyancsak ma napvilágot látott inflációs jelentésének felülvizsgálatában a targetnél magasabb átlagos áremelkedési prognózist - 3,6 százalékot - fogalmazott meg 2009-re. Emögött az elmúlt egy-másfél év jól ismert sokkjai húzódnak meg, azaz az agrár- és élelmiszerárak meglódulása, a költségvetési kiigazítás, az olajdrágulás, valamint a szabályozott és termelői árak emelkedése.

E tényezők első körben csekély hatást gyakorolnak a monetáris politikára, és a jegybank közvetlen hatások ellen nem is tud érdemben küzdeni. A másodlagos hatásokra azonban, amelyek az inflációs várakozások magasabb szinten való lehorgonyzásában testesülnek meg, mindenképpen reagálnia kell a monetáris tanácsnak. Jelentős bizonytalanságot hordoznak magukban a külső tényezők - az Egyesült Államokból kiinduló válság bekúszása, aminek nyomán szignifikánsan csökken a nettó export hozzáadott értéke, illetve a magasabb hitelfelárak, szigorúbb kockázati prémiumok -, ami adott esetben ugyancsak a monetáris tanács lépését eredményezheti.

Félresikerült liberalizálás

A jegybankelnök külön kiemelte a szabályozott árak alakulását, illetve a villamosenergia-piac folyamatait. Meglátása szerint a kormányzat és az önkormányzatok ezeket érintő döntéseik során figyelmen kívü hagyják az inflációs célt, ami - amellett, hogy finoman szólva sem segítik a target, s így az egyik maastrichti konvergenciakritérium elérését - rendkívüli módon nehézzé teszi a reálszféra, a vállalkozások helyzetét.

Az energiapiac oly módon történő liberalizálása, hogy az eddigi monopolszereplő lényegében továbbra is diktálhat, illetve nem tud létrejönni valódi versenyhelyzet, tartósan magas energiaárakat okoz. Mindennek nyomán Simor felhívta a kormány és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy döntéseik során nagyobb súllyal vegyék figyelembe ezeket a tényezőket.

Arra a kérdésre, hogy miért pont most jelentették be az árfolyamsáv felszámolását, Simor úgy válaszolt, hogy a mostani helyzet kedvezőnek tűnik ebből a szempontból: a forint nem tartózkodik a sáv erős oldalán. Korábban - nem sokkal 250 feletti jegyzésnél - ugyanis fennállhatott annak veszélye, hogy az erősödés azonnal kiviszi a "sávból" a magyar valutát. Másrészt szűkült az európai és a magyar kamatok közötti differencia.