A kormány adatai szerint januárban 0,4 százalékos fogyasztóiár-növekedést rögzítettek. Ezzel az utóbbi évben 4,3 százalékot ért el az infláció, ami 16 éves rekord. A különösen dráguló élelmiszer- és energiaárakat nem számítva is 0,3 százalékos inflációt mértek: többet kell fizetni az oktatásért, az egészségügyi ellátásért, a ruházkodásra és emelkedtek a szállodai költségek.
A Fed elemzői 1,3-2 százalékra szállították le az idei várható növekedési ütemet, ami fél százalékpontttal kisebb a legutóbb, tavaly októberben becsült értéknél. Magyarázatuk szerint a továbbra is nyomott ingatlanárak, a szigorodó hitelfeltételek és a növekvő olajár miatt kényszerültek a borúlátóbb előrejelzésre.
A The Wall Street Journal szerint az Egyesült Államokban a 70-es évekbelihez hasonló stagflációs helyzet állhat elő. A mostani körülmények azért még nem annyira rosszak, hiszen akkor a 15 százalékot elérő infláció közepette három recessziós periódus követte egymást, a munkanélküliség 9 százalékra szökött, és a Fed csak dráma kamatemeléssel tudta megfékezni az inflációt, ami viszont súlyos recessziót idézett elő 1981-82-ben. A lap szerint ma annyiban más a helyzet, hogy a Fed - az akkori első megfontolásokkal szemben - legfontosabb feladatának tekinti az infláció csillapítását.
Legutóbb Alan Greenspan, a jegybank korábbi elnöke figyelmeztetett tavaly decemberben: az amerikai gazdaság a stagfláció kezdeti jeleit mutatja. Azt mondta, hogy a korábbi növekedésnek kulcstényezője volt az alacsony inflációs érték, és az árak alakulását kézben kell tartani. Greenspan szerint a recesszió esélye megközelíti az 50 százalékot.