A finn Piia-Noora Kauppi a Németországot az úgynevezett Volkswagen törvényben biztosított 20 százalékos szavazati korlát miatt elmarasztaló bírósági ítélet kapcsán arról érdeklődött Brüsszelnél, hogy a Mol 10 százalékos korlátja nem indokolja-e szabálysértési eljárás indítását Magyarország ellen is.
Tavaly októberi ítéletében az Európai Bíróság úgy vélte, Németország nem teljesítette az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségeit, amikor hatályban tartotta az úgynevezett Volkswagen-törvény egyes rendelkezéseit - köztük azt, hogy egy részvényes a szavazati jogok csak maximum 20 százalékát birtokolhatja.
Kauppinak adott válaszában McCreevy jelezte, hogy Brüsszelben ezt az ítéletet, valamint egy Nagy-Britannia elleni bírósági döntést is figyelembe véve elemeznek minden, a szavazati korláttal kapcsolatos problémát. A brit esetben a bíróság azt mondta ki: döntőnek kell tekinteni, hogy a korlátozás a társasági jog rendeltetésszerű alkalmazásából ered, vagy a tagállam, mint közhatóság intézkedésének tekintendő.
A Volkswagen törvény ezt tovább pontosította azzal, hogy megjegyezte: különbség van a részvényeseknek biztosított - azok szabad akarata szerint alkalmazható - jogkör, valamint a törvény útján előírt, a részvényeseknek kitérési lehetőséget nem adó kötelezettség között - áll a válaszban.
A magyar kormány korábban kinyilvánított álláspontja szerint semmilyen következtetést nem lehet levonni a Volkswagen-törvényről született bírósági döntésből a magyar jogszabállyal kapcsolatban, mert az utóbbi éppenséggel tágítja a részvényesi jogosítványokat azzal, hogy a legfontosabb döntéseket az illető társaságok közgyűlésére bízza.
McCreevy azt is megemlítette, hogy novemberben a bizottság már hivatalosan döntött a vizsgálat indításáról az úgynevezett lex Mol miatt. Emlékeztetett, hogy Brüsszel megkapta a magyar választ az ezzel kapcsolatos megkeresésre, és "a megfelelő időben" válaszol rá.