Öröklésnél megugorhat a kamatadó

Több meglepő nehézséggel is szembesülhet az, aki a kamatadó hatálya alá tartozó értékpapírt örököl. A bankok ugyanis illetékhivatali határozat nélkül, a vonatkozó jogszabályokra hivatkozva nemcsak a nyereség, hanem a teljes vagyon után levonják a 20 százalékos adót. Az ügyfelek azonban egyelőre hiába morognak, a bankok a jogszabályoknak megfelelően járnak el ezekben az esetekben, az ügyön csak jogszabály módosítás segíthet.

Amennyiben az örökölt értékpapírt az öröklési illetéket kiszabó határozat kézhezvétele előtt akarja valaki készpénzre váltani, a bank a 20 százalékos kamatadót nem csak a nyereség, hanem teljes összeg után levonja - panaszkodott lapunknak egyik olvasónk hozzátéve: esetében olyan befektetési alapnál is felszámítottak kamatadót, amelyiket még a kamatadó 2006-os bevezetése előtt vettek meg, így az adómentes lenne. A bankok a jogszabályokra hivatkoznak.

Az örökösödési adótól teljesen függetlenül a személyi jövedelemadó törvény a befektetési szolgáltatóknak, mint kifizetőknek kötelezően előírja, hogy a kamatadó hatálya alá tartozó értékpapírok (például állampapírok, nyíltvégű és folyamatos forgalmazású befektetési jegyek) értékesítéséből származó jövedelemnél állapítsák meg és vonják le a kamatadót - válaszolták megkeresésünkre az OTP-nél.

Az árfolyam nyereségből származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az eladási árból le kell vonni azt az összeget, amit az adott termék megszerzésére fordítottak és szintén le lehet számolni a járulékos költségeket. Öröklés esetén azonban a megszerzésére fordított ár az illeték kiszabása alapjául szolgáló értékkel egyenlő - közölték a Raiffeisen Banknál kérdésünkre. Így tehát amennyiben az ügyfél az illeték kiszabását megelőzően értékesíti az értékpapírját, akkor bizonylat hiányában az illeték alapját nem tudja a bank figyelembe venni a kifizetéskor, illetve az adólevonáskor - magyarázza mindkét pénzintézet.

Amennyiben azonban az ügyfél utólag bemutatja az illeték kiszabásáról szóló határozatot, akkor a bank ismételten megállapítja az adót és a különbözetet visszafizeti az ügyfeleinek.

Kényszerhelyzetben az örökös

Ez a gyakorlat azért nem érthető olvasónk szerint, mert a bankok pontosan látják, hogy mennyiért is vették meg az adott értékpapírt, hiszen a vásárlás az esetek döntő többségében ugyanannál a pénzintézetnél történt. Ráadásul a vételt igazoló szerződést sem fogadják el ilyenkor bizonyítékként.

Márpedig az örökös sokszor csak akkor tudja megfizetni illetékét, ha előbb felveszi ezt a pénzt, így gyakorlatilag kényszerhelyzetben van. A kamat visszaigénylése pedig utánajárást igényel, ráadásul kamatot sem ad a visszajáró összegre a bank - sorolja kifogásait az [origo] olvasója.

Az OTP Bank minden, a banknál vásárolt értékpapír esetében nyilvántartja az értékpapír pontos bekerülési dátumát - válaszolták kérdésünkre. A bekerülés dátumával kapcsolatban utólagos ügyfél megkeresés tehát kizárólag azoknál az értékpapíroknál lehetséges, ahol az ügyfél értékpapír átvezetéssel vagy transzfer megbízással került át a bankhoz, és az értékpapír számlán történő jóváírásakor az ügyfél nem igazolta az eredeti szerzés dátumát.

Az OTP Bank szintén a személyi jövedelmadó alapján a 20 százalékos kamatadó megállapítását és levonását kizárólag a kamatjövedelem hatálya alá tartozó és 2006. augusztus 31-ét követően megszerzett befektetési jegyek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál alkalmazza.

Valóban vannak nehézségek a levonás körül

Amennyiben a kezdeti időszakban, közvetlenül 2006. szeptember 1-jét követően az ellentmondó jogszabály értelmezések miatt előfordult, hogy téves kamatadó levonás történt, a bank a túlvont adót az adóhatósággal elszámolja és az ügyfélnek visszafizeti - válaszolták az [origo] megkeresésére.

A jelenlegi jogszabályok alapján valóban vannak gyakorlati gondok a kamatadó levonásával - ismerte el név nélkül egy adószakértő az [origo] megkeresésére. Látni kell viszont, hogy a törvényt azért alkották meg úgy, hogy a bankok azonnal levonhatják a nyereség utáni 20 százalékos kamatadót, hogy az egyes embereknek ne kelljen emiatt adóbevallást készíteniük. Mivel ugyanis a kamatadót a kifizetők levonják, a magánszemélynek azt már nem kell az adóbevallásában bevallania és szerepeltetnie, míg az elért árfolyamnyereséget és az azt terhelő árfolyamnyereség-adóról a magánszemélynek önadózás útján adóbevallást kell teljesítenie, hiszen az árfolyamnyereséget nem a kifizető állapítja meg és vonja le, az az adózó feladata.

Az azonnal levont kamatadó viszont valóban okozhat kellemetlenséget örökösödéskor, mivel az érintett vagy megvárja az elég hosszú időt igénybe vevő illetékhivatali határozatot, vagy kénytelen a szükséges összegnél magasabb kamatadót fizetni - teszi hozzá az adószakértő.

A PSZÁF nem vizsgálódik, az APEH-nek van két állásfoglalása

Nem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) tartózik ez a probléma, mivel ez adózási kérdés - mondta az [origo]-nak Binder István, a felügyelet szóvivője. Így a PSZÁF a felvetett gondokat nem is vizsgálja.

Az adóhivatalnak viszont valóban van az ügyben két felhívása is a honlapján, ezek gyakorlatilag a bankok jelenlegi tevékenységének jóváhagyását jelentik. Ahhoz azonban, hogy más gyakorlatot lehessen követni, törvényi változtatásra van szükség - mondták megkeresésünkre az adóhivatalnál. Az APEH illetékese az [origo]nak azt a választ adta, hogy vannak ugyan lakossági panaszok ebben az ügyben, számuk azonban nem túl nagy.