Háborút és éhínséget hozhat az élelmiszerár-boom

Háborúkat, embercsempészetet, nyomort, éhínséget hozhat a globális élelmiszerár-robbanás. A növekvő kereslet miatt a világon az élelmiszer-tartalékok történelmi minimumra süllyedtek, az élelmezési gondok miatt már zavargások, lázadások törtek ki több országban Nyugat-Afrikától Dél-Ázsiáig.

Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO úgy becsüli, hogy már 37 országot fenyeget élelmiszerválság. Ezt tetézi az energiahordozók áremelkedése, ami ugyancsak fűti az inflációt. A készletek apadásának egyik oka a szélsőséges időjárás mellett a nagy országok, közöttük India és Kína megnövekedett szükséglete.

Az élelmiszerek árának rohamos emelkedése miatt éhséglázadások törtek ki több országban is, köztük Egyiptomban, Etiópiában, a Fülöp-szigeteken és Indonéziában. Haitin a múlt héten az élelmiszerárak miatti tüntetések zavargásokká fajultak, öt ember halálát és a kormányfő bukását okozva. Az éhezés elől sokan külföldre menekülnek, sokan embercsempészekhez fordulnak.

Az akcióterv

Robert Zoellick, a Világbank elnöke 100 millióra teszi az élelmiszerválság által érintettek számát. Zoellick előtt a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezetője is felszólalt az ügyben. Dominique Strauss-Kahn arra figyelmeztetett, hogy Afrika és Ázsia szegényebb országaiban százezreket fenyeget az éhezés. A történelemből tudhatjuk, hogy az ilyen problémák gyakran háborúhoz vezetnek - tette hozzá. A válság ráadásul kihat a világkereskedelemre, így a fejlett államokra is. Így már nemcsak a fejlődő országokat érintő humanitárius problémáról van szó.

Robert Zoellick közölte, hogy a Világbank is kész segíteni, például a segélyek kiosztásában. Az elnök egy hosszú távra szóló mezőgazdaság-fejlesztési akcióterv elfogadását javasolta, és sürgette, hogy a donor országok töltsék fel az ENSZ Világélelmezési Programjának alapját hozzávetőleg 500 millió dollárral. A Világbank számításai szerint ennyire lenne szükség az idei évre. A segélyeken túl a gazdáknak nyújtott támogatásokat is növelni kell a termelés növelésének érdekében. A szervezet adatai szerint az elmúlt három évben 83 százalékkal ugrott meg az élelmiszerek ára, ami arra kényszeríti az országokat, hogy gyökeresen megváltoztassák agrárpolitikájukat.

Az EU-s agrárminiszterek is aggódnak

Az EU-s agrárminiszterek is aggódnak a helyzet miatt. Az élelmiszer-ellátás biztonságának javítását kezdeményezte Michel Barnier, az Európai Unió soros elnökségét júliusban fél évre átvevő Franciaország mezőgazdasági minisztere. Barnier jelezte, hogy Párizs a nyáron valószínűleg uniós szintű jogszabályi élelmezésbiztonsági kezdeményezést is tesz. A tervezett konferencia célja a jobb és több élelmiszer-termelés elérése az EU-ban.

Az, hogy az unió jelenlegi, a termelést visszafogó politikája helyett inkább annak ösztönzésre helyezzék a hangsúlyt, Magyarországon vetődött fel először. Amióta az agrárpolitikát megreformálták, rengeteg változás ment végbe a világban, amiket figyelembe kéne venni egy újabb út kialakításához. Az élelmiszerek iránti kereslet megnövekedett, drágultak az alapanyagok és az olaj, míg a 2003-as reform idején a legnagyobb probléma még a túltermelés volt. A közelmúltban Franciaország is csatlakozott a magyar állásfoglaláshoz.

Olcsóbb ételt vesznek az amerikaiak

Tizenhét éves rekordot döntött az élelmiszerár az Egyesült Államokban. Az árak 2007-ben 4 százalékkal emelkedtek, szemben az előző 15 évben tapasztalt évi átlagos 2,5 százalékos növekedéssel - közölte az mezőgazdasági minisztérium. Az előrejelzés szerint 2008-ban rosszabbodhat a helyzet: 4,5 százalékos növekedés is elképzelhető.

Elemzők szerint az élelmiszerárak növekedésére a szegények olcsóbb termékek vásárlásával és étrendjük egyszerűsítésével reagálnak. Az amerikai háztartások kiadásainak élelemre eső hányada nemzetközi összehasonlításban a legkisebb, 2006-ban a mutató 7,2 százalék volt.

Ugyanez az adat Lengyelországban 22, Egyiptomban és Vietnamban több mint 40 százalék. Ennek ellenére az áremelkedés szembetűnő: a tojás ára az egy évvel ezelőttihez képest 25 százalékkal emelkedett, a tejtermékek 13, a csirke és a szárnyasok 7 százalékkal drágultak.

Az alapanyagárak növekedése a gerjesztő

A közgazdászok az áremelkedést részben a búza, a kukorica, a tej, továbbá az energia drágulásával és a szállítási költségek növekedésével magyarázzák. Egy másik ok, hogy a gyors kínai és indiai gazdasági növekedés fokozta ezen országok hússzükségletét, aminek nyomán több amerikai termék, köztük a kukorica exportja, amely a gyenge dollár miatt még olcsóbbodott is, rekordot ért el. Ez viszont szűkítette a hazai kínálatot, növelve az árakat.

Franciaországban is jóval erősebben emelkedtek a fogyasztói árak a vártnál márciusban az energiaféleségek és az élelmiszerek drágulásának hatására. A nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint az eurózóna második legerősebb gazdaságában a fogyasztói árak 0,8 százalékkal emelkedtek februárhoz képest és 3,5 százalékkal a múlt év márciusához viszonyítva. Az elemzői várakozásokban 0,6 százalékos havi, illetve 3,3 százalékos éves infláció szerepelt. A márciusi drágulási tempó a leggyorsabb azóta, hogy több mint egy évtizede uniós statisztikai mérési módszert is alkalmaznak.