Háborút és éhínséget hozhat az élelmiszerár-boom

Háborúkat, embercsempészetet, nyomort, éhínséget hozhat a globális élelmiszerár-robbanás. A növekvő kereslet miatt a világon az élelmiszer-tartalékok történelmi minimumra süllyedtek, az élelmezési gondok miatt már zavargások, lázadások törtek ki több országban Nyugat-Afrikától Dél-Ázsiáig.

Ázsiában a rizs emelkedő ára és az apadó készletek keltenek aggodalmat. Több ország befagyasztotta a kivitelét, a politikusok takarékosságra kérik az embereket, és egyes helyeken lázadások lehetőségére figyelmeztetnek. A rizs 50 százalékkal drágult az elmúlt 2 hónapban, az ár minimum megduplázódott 2004 óta.

Főleg a Fülöp-szigetek lehet bajban, amely amúgy is a világ legnagyobb rizsimportőre - írja az Economist. Az ország a hetvenes években még exportra is termelt, de azóta sok egykori vetési területet kivontak a termelésből.

A Fülöp-szigeteken drasztikus lépésekre kényszerültek, például a politikusok rizstermesztésre fognák a 100 legnagyobb vállalatot is. Néhány évvel ezelőttig az egyre nagyobb ázsiai népesség növekvő keresletét egyre nagyobb hozamokkal még ki tudták elégíteni.

A rizstermelés legutóbbi megingása azonban megfordította a csökkenő árak tendenciáját, a világ készleteit pedig jó három évtizedes mélypontra lökte. Az USA mezőgazdasági minisztériuma szerint jelenleg csak fele annyi rizs van raktáron a világban, mint amennyi az ezredfordulós csúcs idején volt.

Az olajár után következett az élelmiszer

Barcza György, a K&H elemzője szerint természetesen kockázati tényezőt jelent az árak világszintű emelkedése, az esélyeket azonban egyelőre nem latolgatná. Túl vagyunk egy dinamikus növekedési korszakon, alacsony inflációval és kamatszinttel, ami egyfajta túlhevülést okozott. Ennek láttuk következményét az olajár növekedésében, most pedig az élelmiszerek árában is.

Létezik egy általános árupiaci emelkedés, ami most megjelenik az élelmiszeriparban is. Ez akár évekig is eltarthat, de lehet, hogy hamarabb lecseng, mert elképzelhető egyfajta keresletcsökkenés, ha a világgazdaság fejlődése megtorpan.

Az agrárpolitikának pedig mindig változnia kell, ez egy folyamat, amivel a kialakult helyzetekhez próbálnak alkalmazkodni a nemzetközi piac és az unió hozzáállásával is. Utólag azt mondani, hogy késői volt a válságra adott reakciója, túlzás lenne - tette hozzá Barcza.

Még több lesz az éhező

A gabonakereslet folyamatos növekedésével a kínálat nem tudja tartani a lépést, ezért a tavalyinál sokkal lassúbb, de növekedés lesz a világpiacon - közölte Fórián Zoltán, az Agra Európa Kft. igazgatója. Itthon egy jó termés mérsékelheti időlegesen az árakat, de a korábbi évek árszintjeit el lehet felejteni. Ennek és az energiaárak növekedése nyomán a kenyér is többe fog kerülni.

Az éhínség növekedése már most is realitás az áremelkedések miatt. A magas árak miatt sokkal nagyobb a világpiacon való értékesítés motivációja, ami miatt a korábbiaknál jelentősen kevesebb jut segélyezésre.

Ez középtávon erősödő folyamat. Vagyis még a jelenleginél is több éhező lesz a következő években - tette hozzá.

Liberalizálódhat az agrárkereskedelem

Az élelmiszerek árrobbanása ugyanakkor talán kikényszerítheti a nemzetközi agrárkereskedelem régen elhúzódó liberalizálását, amit a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) dohai fordulója keretében tárgyaló országok hét éve nem tudnak elérni. A tárgyalások azért akadtak el eddig, mert a fejlődő országok nem voltak hajlandók leépíteni importvámjaikat, a fejlettek pedig ragaszkodtak agrártámogatásaikhoz.

Most viszont India megszüntette a búzaliszt bevitelét terhelő 36 százalékos vámot, Indonézia ugyanezt tette a búza és a szójabab esetében. Törökország a búzára kivetett 130 százalékos vámot 8 százalékra, az árpát terhelőt pedig 100-ról nulla százalékra csökkentette. Mongólia az importált búza és liszt áfáját szüntette meg, Brazília pedig azt tervezi, hogy eltörli a búza bevitelét terhelő 10 százalékos adót.

A WTO 151 tagja a következő hónapokban újítja fel tárgyalásait a világkereskedelem liberalizációjáról. Szakértők úgy számolnak, hogy ha sikerülne megállapodásra jutniuk, akkor a külgazdasági kapcsolatok élénkülése nyomán évente 100 milliárd dollárral lehetne nagyobb a világgazdaság növekedése. Az elemzők egyetértenek abban, hogy a magas élelmiszerárak miatt mindkét nagy országcsoport könnyebben engedhet eddigi álláspontjából.