Székely szerint az tény, hogy a gyógyszerkassza első ízben tavaly nem lépte túl a költségvetési törvényben előirányzott gyógyszer-támogatási keretet, ám ennek az árát az állam helyett a betegek és a gyártók fizették meg.
A gyógyszerek támogatása a 2006. évhez képest mintegy 17 százalékkal, a teljes gyógyszerforgalom 8 százalékkal csökkent. Eközben viszont a lakosság kiadásai - bár kevesebb gyógyszert vásároltak a korábbinál - 14 százalékkal nőtt. Az IGYE az egyik legnagyobb problémának azt tartja, hogy megszűnt a párbeszéd a tárca és a gyártók, valamint a szakma képviselői között. A negyedévenkénti támogatás-felülvizsgálatok és árcsökkentések kiszámíthatatlanná tették a gyógyszerpiac mozgását, és nehéz helyzetbe hozták az orvosokat, akik biztonságosabb terápiát folytathatnának, ha nem háromhavonta kellene a betegek gyógyszerelését átállítani.
Az év elejére a gyártók felélték tartalékaikat, miközben 2007 utolsó negyedévében a licitek nyomán az árcsökkentés kétharmada már csak 5 százalék alatti volt. Több hatóanyag teljesen kikerült a támogatott körből, így ezeket csak más hatóanyagot tartalmazó gyógyszerrel lehet helyettesíteni - mondta Székely.
Az orvosok gyógyszerfelírását szabályozó, úgynevezett korbácsrendelet újabb forráskivonást jelent - jelentette ki Jákó Kinga, a Semmelweis Egyetem orvos igazgatója. Véleménye szerint ha a jelenlegi formájában hatályba lép a "túlrendelő" doktorok és intézmények pénzbüntetése, akkor az egyetem havonta átlagosan 100 millió forintos támogatás-visszatartással számolhat a jövőben, miközben az intézmény éves gyógyszerköltsége 3 milliárd forint - olvasható a Napi Gazdaságban.