Surányi szerint lázálom a Simor-féle javaslat

Lázálomnak nevezte Surányi György egykori MNB-elnök azt, hogy 2000-2500 milliárd forinttal kellene csökkenteni az állami kiadásokat, és ezt nagyrészt a szociális ellátáson kellene végrehajtani. Surányi ezzel a jelenlegi jegybankelnök nemrég tett javaslatát kritizálta. A közgazdász az MTV-nek nyilatkozva azt is mondta, szerinte az adóreformot végre lehet hajtani szociális megszorítás nélkül is.

Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke, a CIB Bank elnöke a Magyar Televízió M1-csatornáján A szólás szabadsága című műsorban úgy érvelt, hogy Magyarországon meg lehet valósítani az adóreformot a szociális biztonság veszélyeztetése nélkül is. Azt mondta, abban hisz, hogy az adóreformot az állami kiadások visszafogása révén lehet véghezvinni, úgy, hogy 4-5-6 év távlatában az állami kiadásokat a GDP-hez mérten 1-2 százalékkal csökkentené a gazdaságpolitika.

Surányi György egyenesen "lázálomnak" nevezte azt, hogy a szociális kiadásokat 2000-2500 milliárd forinttal kellene mérsékelni, mivel szerinte az összes szociális kiadása az államnak jelenleg hozzávetőleg 3000 milliárd forintra rúg. Az egykori jegybankelnök arra reagálva mondta ezt, hogy a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi vezetője, Simor András egy márciusi cikkében azt írta, 2000-2500 milliárd forinttal kellene csökkenteni az állami kiadásokat, és ehhez hozzá kell nyúlni a szociális és jóléti ellátáshoz, mert arra többet költ az állam, mint amennyit megengedhetne magának.

A volt jegybank-elnök szerint az elképzelhetetlen, hogy az állami kiadásokat, amelyek jelenleg a GDP-hez viszonyítva 48-49 százalékot tesznek ki, egyik napról a másikra 38-39 százalékra faragja le a gazdasági kormányzat. Véleménye szerint az adórendszeren belül is lehet mozgásteret találni a változtatásokhoz. Úgy vélte, hogy a termelést, illetve a gazdaság működését terhelő adókat csökkenteni kell, az adóztatást a fogyasztás felé kell elvinni. Ami gyakorlatilag áfa-emelést is vonhat maga után.

Surányi György kiemelte: az elmúlt másfél évben annak a következményeit nyögjük, hogy a megelőző 5-6 év során az állam úgy vállalt újabb állami szolgáltatásokat, kiadásokat, hogy azoknak nem volt meg a fedezetük adóoldalon.

A volt jegybank-elnök szerint az adóreform megvalósítása azért is szükséges, hogy az ország visszatérjen arra a növekedési pályára, amelynek során a GDP évi 3,5-4 százalék körül bővült.

Az euró bevezetését firtató műsorvezetői kérésre elmondta: az eurónak megvannak a maga előnyei, megvannak a maga hátrányai is, egy korábbi MNB-ben készült tanulmányt éles kritikával illetett, mert az csak az euró bevezetésének előnyeit mutatta be.

Surányi György szerint nem csupán a nominális konvergencia, (azaz a maastrichti kritériumok teljesítése) fontos, hanem legalább ennyire szem előtt kell tartani a reálkonvergencia megvalósítását, azaz azt, hogy termelésünket közelítsük a fejlett nyugati államok gazdasági teljesítményéhez.