Gyenge adatok az euróövezetről

Az euróövezeti feldolgozóipar Reuters-kezelte beszerzőmenedzser-mutatója májusra 50,5 pontra, 2005. augusztus óta a legalacsonyabbra csökkent az áprilisi 50,7 pontról és a márciusi 52,0 pontról, a pénteken kiadott előzetes becslés szerint. Az elemzők 50,4 pontot vártak májusról. Ez a mutató tavaly októberben ért el időközi mélypontot, akkor 51,5 ponton 2005. augusztus óta a legalacsonyabb volt, és október óta a múlt hónapban, áprilisban került a legalacsonyabbra.

Az euróövezeti szolgáltatások Reuters kezelte beszerzőmenedzser-mutatója, kétezer cég megkérdezése alapján, az előzetes becslés szerint májusra 50,6 pontra esett az áprilisi 52,0 pontról és a márciusi 51,6 pontról. Az elemzők 51,5 pontra számítottak májusról. Ez a mutató januárban ért el négy és féléves mélypontot, a most májusival megegyező 50,6 ponton.

A mutató 50 pont fölött a teljesítmény javulását, 50 pont alatt a visszaesését jelzi az előző hónaphoz viszonyítva. A német feldolgozóipar Reuters kezelte beszerzőmenedzser-mutatója májusra 53,5 pontra csökkent az áprilisi 53,6 pontról és a márciusi 55,1 pontról, a pénteken korábban megjelent előzetes becslés szerint.

Az elemzők átlagosan 53,3 pontot vártak májusról. A német szolgáltatások Reuters kezelte beszerzőmenedzser-mutatója májusra 53,7 pontra süllyedt az áprilisi 54,9 pontról, de jobb a márciusi 51,8 pontról. Az elemzők átlagosan 54,0 pontot vártak májusról.

A legújabb mutatók meglehetősen semlegesek az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikája számára: részben jobbak a vártnál, és folytatódó, habár lassuló gazdasági növekedést jeleznek - habár a lassulás csak a váratlanul erősre sikerült első negyedévhez képest értendő -, miközben az euróövezeti infláció továbbra is az EKB célja fölött van. Ezen a héten a hamburgi HWWI a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet kamatcsökkentést, egy másik német kutatóintézet, a mannheimi ZEW kamatemelést jósolt az év második felére, egy harmadik, a hamburgi HWWI vezetője pedig - legalább egyértelműen - "meglepetését" nyilvánította a viszonylag erős növekedési adatok láttán.

Az euróövezetben az első negyedévben 0,7 százalékkal volt nagyobb az összesített GDP, mint a tavalyi utolsó negyedévben, és 2,2 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi első negyedévben, az EU statisztikai hivatalának előzetes becslése szerint.

Az elemzők 0,5 százalékos negyedéven belüli, és 1,9 százalékos éves növekedést vártak csak. A vártnál nagyobb átlag főleg a beruházásokkal támogatott, az első negyedévek történetében 12 éve leggyorsabb német fejlődésnek köszönhető. Németország gazdasági növekedése, éves összehasonlításban, 2,6 százalékra ugrott a tavalyi utolsó negyedévi 1,8 százalékról. Franciaország teljesítménye 2,2 százalékos éves növekedéssel szinten maradt a tavalyi utolsó negyedhez képest.

A tavalyi utolsó negyedévben 0,4 százalékos volt a negyedéves, és szintén 2,2 százalékos az éves GDP-növekedés az euróövezetben.

Az Európai Bizottság az április végén megjelent tavaszi előrejelzésében 1,7 százalékra csökkentette az idei GDP-növekedési előrejelzését az euróövezet számára a februárban jósolt 1,8 százalékról. Elemzők most óvatosan úgy vélik: az első negyedévi adatok ugyan váratlanul jók, az éves növekedési ütem szinten maradt a tavalyi utolsó negyedhez képest azáltal, hogy a negyedéven belül ütem gyorsult, de be kell számítani az enyhe telet, amely nem szezonszerűen segítette a beruházási-építőipari tevékenységet, miközben a lakossági fogyasztás az euróövezet átlagában továbbra is renyhe. Ezért egész évre a legtöbb elemző ezentúl is a növekedés lanyhulására számít, nem utolsó sorban a fő exportpiacok szűkülése, a kőolaj és a nyersanyagok magas ára és az euró erőssége miatt.

Tavaly 2,6 százalékkal, tavalyelőtt 2,8 százalékkal - hatéves rekord ütemben - bővült az euróövezeti GDP. Az euróövezetben áprilisban átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 3,3 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly áprilisban. Márciusban 3,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben, új rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta.

Az infláció áprilisi lassulását előre jelezte, hogy Németországban áprilisban 2,6 százalékra esett a tizenkét havi infláció EU szabvány szerint számolva a márciusi 3,3 százalékról, egyszeri okból: a húsvéti ünnepek után zuhanásszerűen csökkentek a társasutazások árai. Így az euróövezeti adatból sem lehet arra következtetni, hogy az infláció lassulása máris irányzatszerű lenne, és mivel az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, egyhamar továbbra sem lehet kamatcsökkentésre számítani pusztán a gazdaság megsegítése végett. Az EKB a legújabb kamatdöntésével, május elején ismét változatlanul, 4 százalékon hagyta alapkamatát, és a bank elnöke értésre adta, hogy júniusban sem várható elmozdulás.

Februárban 3,3 százalékos, januárban 3,2 százalékos, decemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben, tavaly szeptember óta mindvégig 2 százalék fölött.