A stressz csökkentése kötelező munkáltatói feladat

A munkavédelmi törvény módosítása a munkáltatók kötelező munkavédelmi feladatai közé sorolja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők kezelését is. Amennyiben pedig a munkáltató nem tesz meg mindent a kockázatok megelőzése, csökkentése vagy kiküszöbölése érdekében, mulasztását a munkavédelmi hatóságok akár szankcionálhatják is.

Az utóbbi években irányult mind nagyobb figyelem az pszichés, szociális munkahelyi környezet tényezőire - az ún. pszichoszociális tényezőkre - visszavezethető stressz jelentőségére. Egy hazai felmérés szerint, melyet a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete folytatott le, minden ötödik felnőtt lakos az idült stressz állapotában van. A munkavédelmi törvény módosítása ez utóbbi problémakör munkahelyi vonatkozására irányul, és hívja fel a munkáltatók figyelmét a megelőzés fontosságára.

A stresszhez vezető úgynevezett stresszorok előfordulnak a tágabb és szűkebb értelemben vett munkahelyi fizikai, szociális, társadalmi környezetünkben egyaránt.

Annak érdekében, hogy a munkáltatók könnyebben eleget tudjanak tenni az új feladatnak, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség részletes tájékoztatóban hívja fel a figyelmet a fontosabb kockázatokra és az ezzel kapcsolatos feladatokra.

Mi vezethet stresszhez?

A munkahelyi környezetben előforduló zaj (például a fokozott figyelemösszpontosítást igénylő munkáknál), vagy klimatikus hatások, már régóta ismert stresszorok, és jól szabályozott területei a munkahelyi egészség-védelemnek. Ezeket az előírásokat a munkáltatók ismerik, és a hatóság rendszeresen ellenőrzi is.

A stressz nem betegség, és a stresszhez vezető kihívások önmagukban szükségesek a testi, lelki fejlődéshez. Elsősorban a hosszú távú stresszhatás vezethet azonban

• magatartási zavarokhoz: ingerlékenység, fokozott dohányzás, alkoholfogyasztás, alacsony munkateljesítmény,
• pszichológiai hatásokhoz: depresszió, agresszió, zavartság, figyelmetlenség,
• fizikai panaszokhoz, tünetekhez: vérnyomás emelkedése, fejfájás,
• pszichoszomatikus megbetegedésekhez: emésztőrendszeri, szív-érrendszeri megbetegedések.

Ilyen, tartós stresszt a munkahelyi bizonytalanság, értékvesztés, képességgel arányban nem álló munkahelyi, társadalmi, családi elvárások, konfliktusos interperszonális kapcsolatok munkatársakkal, főnökkel, vagy a magánéletben, túlzott munkateher okozhatnak. Ide sorolandók az olyan kérdések is, mint: mennyi beleszólása van a munkavállalóknak abba, hogy miként végzik a munkájukat, értik-e vagy sem a feladatukat, részesülnek-e vagy sem a munkavállalók a kollégák és a vezetők részéről kellő támogatásban, kaptak-e képzést a feladatok ellátásához stb.

Tünetek és munkáltatói intézkedések

Meghatározhatók azok a tünetek, amelyek arra hívhatják fel a munkáltató figyelmét, hogy a munkahelyen baj van: a nagymértékű fluktuáció, nem szervi betegségekkel járó, többnyire ismétlődő távollétek, határidők csúszása, be nem tartása, fegyelmi problémák, agresszív megnyilvánulások, balesetek, tévedések, munkateljesítmény visszaesése, és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának jelzései, aki az időszakos alkalmassági vizsgálatok keretében a korai panaszok, tünetek halmozódását észlelheti.

A munkáltatót jogszabály kötelezi, hogy mérje fel, van-e probléma, az milyen kört érint, milyen intézkedés történt eddig, és ha történt, elegendő-e, és mit kell tenni. Ehhez közreműködőként igénybe veheti a munkavállalók képviselőit, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát és a kockázatbecsléshez a munka-egészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult szakértőket.

Az azonban már kevésbé ismert a munkáltatók számára is, hogy a pszichoszociális stressz csökkentése érdekében szükséges munkáltatói "intézkedés" jellege, eszköztára - a probléma természete folytán - eltér a már ismert munkavédelmi intézkedésekétől. A megelőzésben nagy szerepe van ugyanis a munkahelyi egészséget előmozdító egészségfejlesztő tevékenységnek, a konfliktuskezelő, stresszkezelő tréningeknek, felvilágosító anyagoknak is, a helyes munkaszervezés, az oktatás, a megfelelő irányítás, szerepek és feladatkörök világos meghatározása, a munkavállalók -például szociális - támogatása, ösztönzése mellett.

Mit tehet a hatóság?

Magyarországon és a nemzetközi gyakorlatban is új feladatot jelent az ilyen kockázatok ellenőrzése és kezelése a munkavédelmi hatóságnak. A klasszikus hatósági fellépés, ellenőrzési és szankcionálási gyakorlat az ilyen kérdések kezelésére nem alkalmas.

A pszichoszociális kockázatok figyelembevételének kötelezettsége lényegében azt jelenti, hogy a munkáltató minden lehetséges módon igyekezzék elkerülni a káros stresszt okozó, tartós hatásokat. Ez egyedi mérlegelést, a konkrét helyzet minden irányú, a dolgozó tulajdonságaira, változó stressz tűrő képességére is tekintettel történő elemzését jelenti. Ebben maradéktalanul segítenie kell a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak mind a munkaköri alkalmasság vizsgálatai, mind a munkahelyek, munkafolyamatok ellenőrzése révén.

A munkavédelmi eljárásokban alkalmazható bírságolásnak (szabálysértés, munkavédelmi bírság) komoly jogi előfeltételei vannak, többek között a tételes jogi vagy jogi jellegű (szabványi, munkáltatói, egyéb műszaki) kötelező előírás megsértése. A 10 millió forintos felső bírságtétellel fenyegető objektív alapú munkavédelmi bírság pedig a tájékoztató értelmében ebben az esetben egyáltalán nem alkalmazható.

A munkavédelmi hatóság elsősorban a témához kapcsolódó tudást, ismeretterjesztést, egészségfejlesztést, a helyes munkáltatói gyakorlat módszertanának fejlesztését magában foglaló programokkal igyekszik majd segíteni a munkahelyi stressz hatékony megelőzését.