Jobb a francia fogyasztói hangulat

Franciaországban - a második euróövezeti gazdaságban - májusban a fogyasztási kiadások már emelkedésnek indultak, jelezve a fogyasztói költekezési kedv javulását, Olaszországban ugyanakkor júniusban még romlani látszik a fogyasztók hangulata májussal összevetve.

Franciaországban - a statisztikai hivatal, az INSEE adatai szerint - májusban már jelentősebb növekedésnek indultak a fogyasztási kiadások: 2,0 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest, az áprilisi, felülvizsgált, 0,9 százalék után. Ugyanakkor a nagyobb kiadásként lassabban reagáló új lakóingatlan-építések a májussal záruló három hónapos időszakban még 19,9 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbi megfelelő időszakkal összevetve.

Az INSEE júniusi üzleti hangulatmutatója szerint az üzleti hangulat stagnált májushoz viszonyítva, 102,0 ponton.

Elemzők szerint bár az infláció minden bizonnyal visszafogja a fogyasztók költekezését, ugyanakkor a bérek és jövedelmek növekedése megfelelően erős ahhoz, hogy ennek egy részét ellensúlyozza, és a fogyasztók megtakarításaikat is hajlandóak mozgósítani.

Olaszországban ugyanakkor a várakozásoknál gyengébben alakult a fogyasztók hangulata júniusban: a májusi éles kiugrás után az év hatodik hónapjában a rekord alacsony szint közelébe esett a mutató.

Az ISAE statisztikai hivatal szezonálisan kiigazított mutatója 100,0-ra esett júniusban az előző havi 103,2 pontról - ez január óta a legmeredekebb csökkenés - , azt sugallva, hogy a májusi kiugrás csak időleges volt, köszönhetően Berlusconi választási győzelmének. Az elemzők júniusról 102,0 pontot vártak.

A júniusi mutató alindexei közül az összes csökkent, leginkább a fogyasztók saját helyzetét értékelő alindex, és a jövőbeni fogyasztói hangulat alakulására utaló részmutató.

Elemzők szerint az eredmény nem meglepő: a választási eufóriát követően most már ismét a gazdasági alapok játszanak főszerepet a fogyasztók hangulatának alakításában, és ezek az alapok jelenleg nem teljesítenek túlságosan pozitívan Olaszországban, ahogyan azt a növekvő inflációval és munkanélküliséggel párosuló gazdasági lassulás jelzi is.