A világ legnagyobb hitelminősítőjének csütörtöki londoni bejelentése szerint a negatív figyelőlistára vétel a potenciális további adósságnövekedést tükrözi, tekintve, hogy a 30 százaléknyi részre teendő esetleges konkrét ajánlat "költséges lenne", közel járna a 2 milliárd dollárhoz.
Mindemellett az sem tudható egyelőre, hogy a Mol miképp - készpénzzel, vagy esetleg sajátrészvénnyel - fizetne bármely olyan részvényhányadért, amelyet közvetlenül a horvát kormánytól venne meg.
Túl magas az idegen tőke aránya, csökken a pénzügyi rugalmasság
Karl Nietvelt, a Standard & Poor's olajágazati elemzője azt mondta: mivel a Mol pénzügyi rugalmassága az adósság elmúlt évi "megugrása" nyomán máris korlátozott, az eladósodottság további érdemi növekedése valószínűleg a Mol adósosztályzatának egy fokozattal történő leminősítéséhez vezetne.
Ha ez bekövetkeznék, azzal a magyar olajipari vállalat elveszítené befektetésre ajánlott adósosztályzatát, és átkerülne a magas hozamú, vagyis már spekulatív "BB" sávba, "BB plusz" besorolással.
A héten a Citigroup londoni elemzői is "aggályosnak" nevezték, hogy meglesz-e a Molnak a pénzügyi rugalmassága az ellenőrző rész megszerzéséhez szükséges, a ház által a jelenlegi részvényárfolyam alapján szintén 2 milliárd dollárra becsült befektetéshez, tekintve a sajátrészvény-vásárlásokat és a növekvő kitermelői beruházásokat.
Erős kiskereskedelmi pozíciója segíti a Mol-t
Az Standard & Poor's 2005. szeptemberben adta meg a megszorításokkal már befektetésre ajánlottnak tekintett "BBB" adóskockázati osztályzatsáv alapfokát, a "BBB mínusz"-t első vállalati minősítésként a Molnak.
Ehhez fűzött akkori elemzésében a hitelminősítő kiemelte: a Mol a független európai finomítók közül addig egyedüliként kapott befektetői fokozatot az S&P-től, amit a korlátozott versennyel jellemzett, erőteljes kiskereskedelmi pozíció és a finomítói tevékenységben érvényesülő, a nyugat-európai cégeknél számottevően jobb profitrés indokolt.
A Standard & Poor's 2006. áprilisban egyszer már negatív figyelőlistára vette a magyar olajcéget, miután akkoriban ismertté vált, hogy a Mol átvételi ajánlatra készült az orosz OAO Udmurtneft olajtermelő vállalatra. Akkor az S&P azzal indokolta a lépését, hogy az Udmurtneft megszerzésének pénzügyi kihatása nagyobb és kockázatosabb lehet a vártnál.
Később azonban a cég levette a negatív figyelőlistáról a Mol besorolását, azzal az indokkal, hogy a magyar vállalat akvizíciós kísérlete az Udmurtneftre végül nem járt sikerrel. Ezzel együtt viszont a hitelminősítő negatív kilátást jelentett be a Mol osztályzatára, mondván: az Udmurtneft-próbálkozás mégis jelezte a magyar társaság "növekedési étvágyát".
A negatív kihatású figyelőlistára vétel a hitelminősítői gyakorlatban rövid időn belüli leminősítés kockázatára figyelmeztet; a negatív kilátás hosszabb időtávra szól.
Az S&P 2006. decemberben végül stabilra javította vissza a Mol osztályzati kilátását, azzal az indokkal, hogy a magyar cég "figyelemreméltó pénzügyi teljesítményt" ért el abban az évben.