Kockázatosabb lesz a nyugdíjpénztár

Néhány hónapon belül azok a magán-nyugdíjpénztári tagok is dönthetnek arról, hogy milyen összetételű befektetési csomagba kerüljön a pénztári megtakarításuk, akiknek a pénztára eddig ezt nem tette lehetővé. A mostani tőkepiaci helyzetben érdemes résen lenniük, mert ha nem jelzik idejében választásukat, könnyen a legkockázatosabb csomagba kerülhet a pénzük.

A nyugdíjpénztári rendszer évek óta bővülő lehetőségei ellenére az ország lakosainak zöme sehogyan sem takarékoskodik nyugdíjaséveire, ezért az emberek csaknem felét jelentős elszegényedés fenyegeti aktív éveik letöltése után - mutatta ki a Magyarországi Volksbank egy felmérése. A kutatás szerint a magyarok kétharmada azt sem tudja, mikor lehet nyugdíjba vonulni, és a fizetésből levont öt adóból és járulékból a válaszadók majdnem 30 százaléka egyet sem tudott megnevezni.

A felmérés során a kutatók az aktív korú magyar lakosság nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tájékozottságát, jövedelmi helyzetét és megtakarítási hajlandóságait vizsgálták. Az ezerfős mintán végzett kutatás meglehetősen drámai képet mutat arról, mennyire tájékozatlan és felkészületlen a magyar lakosság a nyugdíj ügyében. A kutatás alapján a magyar lakosság jelentős része egyáltalán nem törődik azzal, hogy nyugdíjba vonulása után miből tud megélni. Ugyanis az aktív korú népességnek, vagyis 6,8 millió embernek a fele egyáltalán nem, illetve alig készül nyugdíjaskorára.

Háromból ketten a nyugdíjkorhatárt sem ismerik

A megkérdezettek kétharmada még a nyugdíjkorhatárral sincs tisztában, vagyis nem tudja, hogy hány éves koráig kell dolgoznia. Csak minden 12. megkérdezett tudott arra válaszolni, hogy pontosan mennyi nyugdíjjárulékot fizet. Mindössze 17 százalék, vagyis minden 6. munkavállaló fizet be pénzt valamelyik önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárnak, s ugyanekkora hányad mondta azt, hogy egyéb nyugdíjcélú megtakarítása - például nyugdíj-előtakarékossági számlája - van.

A munkabért Magyarországon jelenleg tízfajta adó és járulék terheli, ezek közül ötöt a bruttó bérből vonnak le. A kutatás eredménye szerint az ország lakói közül 2,77 millió ember az öt elvonásból egyet sem tud megnevezni, 2,83 millióan egyet, 910 ezren kettőt, 25 ezren hármat, 5 ezren 4-et tudnak megnevezni, a mind az ötöt ismerők száma pedig elhanyagolható mértékű.

A legveszélyesebb jelenség, hogy azoknak a dolgozóknak, akik jövedelmüket számlára vagy éppen zsebbe kapják, ritkábban vannak nyugdíjcélú megtakarításai. Ők azok, akiknek nyugdíjba vonulásuk után valószínűleg jelentős pénzügyi problémákkal kell majd szembenézniük.

"Az állam majd úgyis megsegít"

A kutatás készítői szerint munkájuk legfontosabb következtetése, hogy ez a tájékozatlanság és felkészületlenség komoly kockázatokat jelent: nemcsak az egyén, de az egész társadalom számára. Riasztónak tartják, hogy nagyon sokan olyan szemlélettel állnak a kérdéshez, amely "az állam majd úgyis megsegít" kijelentéssel foglalható össze. Ha ez a szemlélet nem változik meg, akkor őket nyugdíjba vonulásuk után az időskori szegénység fenyegetheti. Fontos lenne, hogy minél többen felismerjék: nagyobb tudatossággal és felelősségvállalással kell a nyugdíj ügyéhez hozzáállni.

A kutatás készítői szerint a tájékozatlanság mellett az adó- és járulékrendszer bonyolultsága és áttekinthetetlensége is jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar munkavállalók nem készülnek fel takarékoskodással nyugdíjaséveikre.