Elmarasztalta az ÁSZ a MÁV-ot

Elmarasztalóan értékelte a MÁV Zrt. működését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében. A kormány számára megoldási javaslatokat fogalmazott meg, sőt, ajánlotta a felelősségre vonást is - tájékoztat a Világgazdaság.

A vasútfejlesztés finanszírozásának jelenlegi rendszere nem hatékony - állapította meg a jelentés -, az ellenőrzött fejlesztési koncepciók forrásokkal nem voltak megfelelően alátámasztva, a döntéseknél a vasútfejlesztés nem kapott megfelelő figyelmet, a közszolgáltatási feladatokat és kötelezettségeket a szerződések nem rögzítették. Mindezt tetézte a túlbonyolított szervezeti irányítás.

A MÁV Zrt. szervezetének átalakítását nehezítette, hogy igazgatóságának összetétele, szervezeti és működési szabályzata, stratégiája többször is változott, s igen gyakran váltották egymást e posztok betöltői is. A vasúttársaság nem szolgált megbízható anyagokkal a gazdasági tárca mellékvonalakra vonatkozó döntéséhez, ami kockázatot jelent.

Talán mégsem a MÁV Cargo eladása volt az év üzlete

"A vasúti teherfuvarozási üzletág értékesítése célszerűtlen és ellentmondásos volt" - jelenti ki a felmérés. A szerződés a MÁV számára indokolatlan kötelezettségeket tartalmaz, de aggályosak a magyar állam szempontjából a vevő által vállalt kötelezettségek is.

Eleve a törvények "egyfajta értelmezésével" az állami társaság valamennyi tevékenysége országgyűlési kontroll nélkül leánytársaságokba kiszervezhető, eladható, a bevétel pedig az anyacégnél felélhető. Tartós állami tulajdonban csak egy kiüresedett, vagyonát vesztett, funkció nélküli, gazdasági stratégiai jelentőségét tekintve érdektelen cég maradt. Nincs Magyarországon egységes vasúti járműnyilvántartás, és kötelező időszaki hatósági járművizsga sincs - tudhatjuk meg a Világgazdaságból.

Csökkenő személyforgalom, rendezetlen ingatlanok

A személyforgalomban minden vontatási nemben csökkent a teljesítmény - miközben a GYSEV Zrt.-nél számottevően nőtt -, az áruforgalomban viszont növekedett a teljesítmény.
A MÁV Zrt. ingatlangazdálkodását az ingatlanok és a felépítmények tulajdonjogi rendezésének hiánya, az áttekinthetetlen ingatlanvagyont terhelő korlátozások, az ingatlangazdálkodást érintő gyakori koncepció- és vezetőváltás jellemzi az ÁSZ szerint.

Egy Nyugati pályaudvari ingatlan értékesítésénél a MÁV hibájából a kizárt vevő 27 milliárd forintos, az új vevő pedig 17 milliárdos kártérítési igényt jelzett. A tulajdonosi felügyelet nem megfelelően működött. Hiába tárta fel a MÁV belső ellenőrzése a visszaéléseket, érdemi intézkedés nem történt.

Az EU-s recept lehet a gyógyír?

Antal Dániel, az ez év júniusban megszüntetett Magyar Vasúti Hivatal (MVH) elnöke szerint a vasút helyzete ma rosszabb, mint amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk. "Európában több vasúti társaság is érdekelt lenne abban, hogy jobb minőségű járművekkel és olcsóbban vállalhassa a közszolgáltatást, az állam ezt a lehetőséget azonban csak a MÁV, a GYSEV és a BKV számára hagyja nyitva.

Szerinte azokban az országokban, ahol az EU vasútpolitikáját követték, az államvasutak eladósodottsága csökkent, a költséghatékonyság javult, minőségi és árverseny alakult ki a szállított árukért, sőt, a közszolgáltatások elvégzésének jogáért is.

Az EU ugyanazt kéri a Magyar Országgyűléstől és a kormánytól, mint amit az ÁSZ, a GVH vagy az MVH is javasolt: alkossuk meg és hitelesítsük a vasúti infrastruktúra önköltség-számítási szabályzatát. Antal Dániel szerint, ha az állam saját maga szeretné rendbe szedni a vasutat, ahhoz az adócsökkentést elodázó mértékű áldozatot kellene hoznia.

A negyedszázadig veszteségesen működő Ceské Dráhy rendbetételekor például az új menedzsment négy év alatt 20 ezer dolgozójától vált meg, és elérte a vasúti szakszervezeteknél, hogy csak az inflációnak megfelelően emeljék a béreket.

Másik megoldás az egészet egy olyan szakmai befektető kezébe adni, amely leállíthatja a veszteségforrásokat és pénzkiáramlásokat, valamint az unió fejlesztési elképzeléseinek megfelelő beruházási programot valósíthat meg.

A MÁV csoport adóssága olyan nagy hatást gyakorolhat az államháztartásra, hogy azt az Európai Bizottság félévenkénti makrogazdasági előrejelzései rendszeresen külön kiemelik a magyarországi makrogazdasági előrejelzések kockázatai között - írja a Világgazdaság.