Céges adó 2009: adok-kapok

A pénzügyi tárca jövő évi adócsomagja annak ellenére nem lesz a vállalkozások ínyére, hogy némi adócsökkentést és egyszerűsítéseket is tartalmaz. A különadó elengedését az adóalap szélesítésével és az adókulcs növelésével kompenzálják. A feketézőkre brutális bírságok várnak.

Az adóhatósági bírságolás terén brutális szigorítások várhatók. Ha a megállapított adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok meghamisításával, vagy megsemmisítésével, fiktív számlák alkalmazásával függ össze, akkor a revizorok az általános 50 százalékos bírság helyett 75 százalékos szankciót alkalmazhatnak. A bírság alapja is jóval magasabb lehet bizonyos esetekben. Ha az APEH fiktívnek minősít egy számlát, az adózónak kell bizonyítania, hogy a gazdasági esemény valóban megtörtént, és a költség a vállalkozás érdekében jelentkezett. Több lehetősége lenne a revizoroknak a vállalkozó jövedelmének és adójának becslésére, és a bizonyítási teher ilyen esetekben is a cégvezetőt terhelné.

Amennyiben az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, akár az áru értékének ötödéig terjedő mulasztási bírsággal is sújtható. Hasonló szankció járhat az evázóknak, az átalányadózó vállalkozóknak, valamint a számlatartásra kötelezett vevőknek, ha nem őrzik meg a bizonylatot a vásárolt áruról vagy szolgáltatásról. A számlaadás elmulasztása, vagy feketefoglalkoztatás esetén a munkaügyi bejelentésért felelős magas szintű vezető, illetve a bolti eladó felettese is büntethető lenne, utóbbiak legfeljebb 100 ezer forintra. A nyugtaadást elmulasztó pénztárosra továbbra is 10-50 ezer forintos bírságot vethetnek ki. A többszörös visszaesőket nem csak a boltbezárás fenyegeti majd, a jövőben az APEH az adószámukat is felfüggesztheti.

A tervek szerint külön jogszabályban rendelkeznek majd arról, milyen összeghatár felett kötelesek az adózók bankszámlás utalással rendezni számláikat. Ha ilyen esetben mégis a készpénzfizetést alkalmazzák a felek, az APEH-szabály a felső összeghatárt túllépő kifizetés összegének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Nem kell rohangálni a nullás igazolásért

Ismét megpróbálkoznának a házipénztárak leapasztásával: a vállalkozások csak az előző üzleti év összes bevételének 0,8 százalékát, legalább 300 ezer forintot tarthatnának maguknál papíron. A felső korlátról a pénzkezelési szabályzatban kellene rendelkezni, azt viszont egyelőre nem tudni, milyen szankció vár a limitet be nem tartókra, de a számviteli előírások megsértésére a Polgári Törvénykönyv által meghatározott felelősségi szabályokat kell alkalmazni.

A közbeszerzéseknél a havi nettó 200 ezer forintnál nagyobb megbízási díjat csak akkor lehetne kifizetni, ha az alvállalkozó igazolja, hogy nincs köztartozása. Ha van, de mégis megkapja a pénzt, a neki fizető vállalkozás is felelne tartozásáért. Ezzel kapcsolatban könnyebbséget jelenthet, hogy az APEH a jövő évtől vezeti majd a jól fizető adóalanyok listáját is. Ha egy cég, vagy magánszemély szerepel az úgynevezett köztartozásos minősített adatbázisban, akkor nem kell nullás igazolást beszereznie. A listára akkor lehet felkerülni, ha az adózó nyilatkozik arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap végéig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz. A nyilatkozatban nem érdemes valótlan adatokat feltüntetni, mert ilyenkor magánszemély esetében 200, cég esetében pedig 500 ezer forintos bírságot szabhat ki az APEH.

A munkáltatókat érintő változások

(milliárd forint)

5 százalékos járulékcsökkentés a minimálbér kétszereséig	-165
Rehabilitációs hozzájárulás emelkedése	25
Adómentes juttatások 11 százalékos ehója	55
Különadó megszűnése, társasági adó emelése, adóalap-bővítése	-25
Cégautóadó	10
Összesen	100

Könnyítést jelentene az is hogy a jövőben az adóhatóság az adózó tartozásait automatikusan kiegyenlítené a más adónemeken nyilvántartott túlfizetéseiből, vagyis nem kellene átvezetési kérelmet benyújtani az ilyen - egyébként gyakran előforduló - esetekre. Az átvezetésről természetesen értesítenék az adózót. A tartozások átutalását egyszerűsíti, hogy a jövő évtől csak öt adószámla lenne: a minden hónap 12-ig, és a 20-ig fizetendő közterheknek, az áfának, a pótlékoknak és bírságoknak, valamint a magánnyugdíj-pénztári befizetéseknek.