A hitelválság csalói és a politikusok

A világgazdaságot immár alapjaiban is megrendítő, több mint egy éve zajló hitelválságban eddig mindössze néhány mellékszereplő ellen emeltek vádat, a nagy halak eddig mintha megúszták volna a felelősségrevonást. Amerikában mindenesetre Barack Obama, a demokrata elnökjelölt egyik kampánytanácsadójának vissza kellett lépnie, mert kiderült, hogy 7 millió dollárt kapott egy azóta bajba jutott jelzáloghitelezőtől.

A legnagyobb fogás 2008. június 19-én következett: ekkor a Bear Stearns befektetési bank és brókerház két menedzserét, Matthew Tanint és Ralph Cioffit vették őrizetbe a szövetségi nyomozók. Azzal gyanúsítják őket, hogy félrevezették a befektetőket a rendkívül kockázatos subprime jelzálogpiacon. (Subprime-piac: a másodrendű, azaz rossz besorolású jelzálogadósokat nevezik így a tengerentúlon.)

Tannint és Cioffit nem egyszerű károsultak vádolták meg, hanem a brit Barclays Bank, amely a harmadik legnagyobb szigetországi pénzintézet, és éppen most pénteken kapott engedélyt egy amerikai szövetségi bíróságtól arra, hogy a csődbe ment Lehman Brothers bizonyos eszközeit megvásárolhassa.

A Bear Stearns két megvádolt, befektetési alapok kezelésével megbízott vezetője olyan alapokat, hedge fundokat irányított, amelyek jelzálogpiaci termékekbe is invesztáltak. A tavaly kezdődött jelzálogválság nyitánya 2007 nyarán éppen a Bear Stearns e két - összesen 20 milliárd dollárt kezelő - alapjának az összeomlása volt.

Hamarosan maga a befektetési bank, a Bear Stearns is összeomlott, részvényei gyakorlatilag elveszítették értéküket, és ekkor a JP Morgan vásárolta fel a pénzintézetet, mintegy 29 milliárd dolláros washingtoni kormányhitel segítségével. A Bear Stearns értéke ebből már csak alig több mint kétmilliárd dollár volt, a többi pénz arra kellett, hogy a megrendült befektetési bank kötelezettségeit az új vevő át tudja vállalni.

Egy botrány, amely szenátorokat is érint

Az alig egy évvel azelőtt alapított Condé Nast Portfolio című üzleti magazin idén nyáron arról számolt be, hogy számos washingtoni politikus, köztük egy-két neves szenátor is komoly jelzáloghiteleket kapott a Countrywide Financial pénzintézettől.

Ezeket a kölcsönöket - a magyar postabanki VIP-listához hasonlóan - kedvezményes kamatokkal és feltételekkel kapták a politikusok. A Countrywide-ot egyébként súlyosan érintette a jelzálogválság, és csak az mentette meg a teljes összeomlástól az ingatlanfinanszírozással foglalkozó vállalatot, hogy a Bank of America kezébe került.

A Countrywide-nál a kedvezményes hitelek projektjét egyszerűen csak FOA-nek nevezték, ami a "Friends of Angelo" rövidítése volt, és nyilvánvalóan a pénzintézet vezérigazgatójának, Angelo Mozilónak a barátaira utalt. A kedvezményezettek körében volt állítólag a szenátus bankbizottságának elnöke, a demokrata Christopher Dodd, és a szenátus költségvetési bizottságának szintén demokrata elnöke, Kent Conrad.

A Countrywide komoly adományokat folyósított Dodd kampányának, és nem véletlen, hogy a szenátor volt az első, aki a szövetségi kormányt arra szólította fel, hogy 400 milliárd dolláros segélycsomaggal vásárolja ki a kétes jelzáloghiteleket a pénzintézetektől, amelyek bajba jutottak a hitelválság során.

Obama tanácsadója lemondott

Szintén beszámolt az amerikai sajtó arról, hogy a jelzáloghitelezést támogató - azóta szintén bajba jutott, de a kormányzat által kisegített - Fannie Mae pénzintézet egyik volt vezetője is kapott kedvezményes hiteleket a Countrywide-tól. James Johnsonról, a Fannie Mae korábbi vezérigazgatójáról van szó, aki egyben Barack Obama demokrata elnökjelölt egyik tanácsadója is.

Mindezek után 2008 júniusában Johnson bejelentette, hogy kilép Obama csapatából, nehogy problémát okozzon a kampányban. Johnson állítólag 7 millió dollárt kapott a Countrywide-tól.

Angliában is több a csalás

Angliában idén az első hónapokban jelentősen nőtt a hitelezési csalások száma a BBC beszámolója szerint, amely a Cifas, a visszaélések megelőzésére létrehozott szervezet adatait közölte. Elsősorban azok az emberek hazudnak többet, akik megpróbálják megrendült anyagi helyzetüket eltitkolni a pénzintézetek elől.

Kölcsönökért és hitelkártyákért folyamodó igénylők esetében emelkedett a téves adatokat megadó ügyfelek száma. A csalások 10 százalékkal emelkedtek egyébként Nagy-Britanniában idén az első negyedévben, 2007 hasonló időszakához képest. Legfőképpen a korábbi rossz hiteleiket próbálják meg letagadni az emberek.

Csak a kérelmek beadására szolgáló űrlapok kitöltésekor a hazugságok aránya 13 százalékkal emelkedett, így a tavalyi 19 239-ről idén 21 780 nőtt a tévesen megadott adatok száma.

Kár hazudni

A Cifas felhívta azonban az angolok figyelmét arra, hogy a hitelintézetek megosztják egymással az adatokat, márpedig akiről kiderül, hogy hazudott, még kisebb eséllyel kap hitelt vagy hitelkártyát.

Szintén növekedett a számlákkal kapcsolatos csalások aránya. Általában a megtévesztő e-mailekkel megszerzett számlaszámokat használják fel a csalók. Az ilyen esetek száma, amikor más számlájához fértek hozzá bűnözők, 1331-ről 3276-ra nőtt.