A válság nyertesei és vesztesei

A jelzálogválság immár több mint egy éve tart, de az elmúlt héten újabb lendületet vett a Lehman Brothers csődjével, és csak az amerikai kormányzat erőteljes fellépése mentette meg a tőkepiacokat a totális összezuhanástól. A negyedik legnagyobb amerikai bank csődje után felvetődik a kérdés: kik a legnagyobb nyertesei és vesztesei a hitelpiaci krízisnek? Az olajexportálók állami alapjai mindenesetre alaposan bevásároltak a szétzilált piacokon.

A nyertesek és a vesztesek pontos listáját nehéz összeállítani, hiszen ezek szinte naponta változhatnak, annyira turbulensek a piacok, és ugyanilyen átláthatatlan a pénzintézetek könyvelése.

A brit Barclays bank például egy hete még a vesztesek közé tartozott volna, hiszen elsőként őket vágta át az amerikai Bear Stearns két hedge fundja (befektetési alapja), és elálltak korábban a Lehman megvásárlásától is.

Péntek óta örülhet a Barclays

Péntek óta viszont az egyértelmű nyertesek közé számítanak, hiszen sikerült százmilliárd dollárnál nagyobb eszközöket megszerezniük a Lehman összeomlása után, mindössze 1,75 milliárd dollárért. A Barclays elnöke nem véletlenül emlegette: az ember életében csak egyszer van ilyen nap.

A Barclays egyébként korábban a válság legnagyobb nyerteseinek tekinthető harmadik szuverén alapok célpontjává vált. A szuverén alapok hátterében általában vagy olajállamok vagy gazdag kelet-ázsiai kormányok állnak.

Terjeszkednek az arab állami alapok

A Barclays-be is egy ilyen alap, a katari Qatar Investment Authority ruházott be, méghozzá 1,7 milliárd dollárt. Az olajállamok hatalmas banki részesedéseket szereztek az elmúlt egy évben Amerikában és Európában, hiszen az Abu Dhabi Investment Authority 7,5 milliárd dollárt fektetett be a világ egyik legnagyobb bankjába, a Citibankba, amely egyébként a vesztes oldalon található, hiszen dollárban mérve is több tízmilliárdot veszített a válságon.

A Kuwait Investment Authority 6,6 milliárd dollárt invesztált a Merrill Lynchbe, a Lehmanhoz hasonló amerikai befektetési bankba. A Merrillbe hozott pénzt a szingapúri Temasek is, amely így 10 százalékhoz jutott a New York-i pénzintézetben. (Egy másik szingapúri kormányzati alap, a GIC az Abu Dhabi Investment authorityhez hasonlóan a Citigroupba fektetett 6,8 milliárd dollárt.)

A Bank of America is nőtt, csak fel ne fúvódjon

A Merrillt azonban az összeomlástól végül a múlt héten a Bank of America (BofA) mentette meg, amely a legnagyobb nyertesek közé ugrott ezzel. A hagyományos kereskedelmi bank ugyanis nem roggyant meg annyira, mint a brókerházakkal összenőtt, értékpapírpiaci műveletekre és befektetési tevékenységre koncentráló versenytársaik.

Így a Lehman most részben a Barclays kezébe került, a Merrill a BofA tulajdonába jutott, de a Bank of America felvásárolta a szintén megingó Countrywide Financial jelzáloghitelezőt is.

Elemzők ugyanakkor felhívják a terjeszkedés veszélyeire is a figyelmet. A jelzálogválságon hatalmasat vesztő befektetési bankokat bekebelező hagyományos pénzintézetek gyomrát megfeküdhetik a frissen szerzett, ám mégis "romlott" zsákmányok.

Éppen ezért nem lehet biztos a dolgában a JP Morgan sem, amely vetélytársát, a Bear Stearnst szerezte meg. A Bear Strearns a jelzálogpiaci válság egyik legnagyobb vesztese, hiszen ennek a befektetési banknak a két hedge fundja omlott össze először tavaly nyáron, és ezzel kezdett kibontakozni a krízis teljes valóságában. (Említettük, ezen a két alapon bukott a Barclays is, amely most Lehman töredékeivel vigasztalódhat.)