Oroszországban is aratott a válság

A múlt héten hatalmasat bukott az orosz tőzsde, két napra be is kellett csukni a boltot. Amikor viszont a szokatlan intézkedés után megint kinyíltak az értékpapírpiacok, szárnyalni kezdett a moszkvai börze. A jelenség magyarázata abban rejlik, hogy Oroszországban a magán- és az állami tőke mozgásai szinte teljesen kiszámíthatatlanok. A bukás és a felívelés egyaránt hirtelen jöhet. Egy viszont biztos: a külföldi tőke szerepe egyre kisebb az eurázsiai országban.

A Lehman Brothers bukása után az orosz piacokon is hasonló problémák mutatkoztak, mint az amerikai vagy éppen európai porondon. Vagyis elszálltak a bankközi kamatok: a pénzintézetek nem, vagy csak nagyon magas kamatszintek mellett voltak hajlandók hitelt nyújtani a többi szereplőnek, így gyakorlatilag eltűnt a pénz a piacról. Nem tudtak rövid távú forrásokat szerezni, ami likviditási nehézségeket okozott olyan bankmamutoknál is, mint például a VTB vagy a Szberbank.

Az orosz pénzintézetek jelentős értékpapír-állománnyal rendelkeztek, és jobb híján azokat igyekeztek pénzzé tenni az orosz tőzsdén, öntötték a tőzsdére a részvényeket. Meg is lett az eredmény, pár nap alatt óriási zuhanást produkált a moszkvai börze. A pánik miatt pedig az orosz illetékesek úgy döntöttek, bezárják a tőzsdét, meggátolva a további süllyedést.

Az orosz tőzsde dollárban számított indexe, az RTS idén májusban még 2500 pontos magasságban döntötte meg minden idők rekordját, aztán szeptember 17-ére 1050 pontig zuhant. Ekkor zárták be a börzét Moszkvában. Azóta viszont visszanyert az erejéből a tőzsde, és most csütörtökön, szeptember 25-én 1300 pont fölött zárt (egészen pontosan 1304 ponton).

Egy sajátos megoldás

Bár a bezárás kétségkívül sajátságos megoldás volt, utólag hasznosnak bizonyult: a külföldi befektetők egy ilyen intézkedést vélhetően bekalkulálnak az orosz piac működésébe, tehát ettől függetlenül a későbbiekben visszatérhetnek a piacra.

Másfelől a legtöbb orosz cég részvénye Londonban és New Yorkban is megfelelő likviditás mellett jegyzett, így aki az orosz börze szünete alatt mindenképpen meg akart szabadulni a papírjaitól, és az ezeken a tőzsdéken forgó GDR-okkal vagy ADR-okkal rendelkezett, az megtehette mindezt - mondta az [origo] megkeresésére Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. (GDR és ADR: globális vagy amerikai letéti igazolások, amelyek akár több részvényt is megjeleníthetnek a tengerentúli tőzsdéken.)

Az orosz kormány és jegybank a súlyos likviditási probléma kezelésére kidolgozott egy intézkedéscsomagot, amelynek egyik elemeként dollártízmilliárdokat pumpált a piacra, a legnagyobb szereplőknek címezve.

Az elképzelés az volt, hogy a három legnagyobb bankon "átfolyik" a pénz, így a kisebb szereplőknek is jut, ezáltal normalizálódik a helyzet a bankközi piacon. A beavatkozás a jelek szerint meghozta az eredményt, a tőzsde bezárása óta eltelt időszakban a rendes kerékvágásban működött a bankközi és a részvénypiac. (És mint említettük, jelentős emelkedést ért el az orosz tőzsde, amelyik az egyik legjobban teljesítő értékpapírpiac volt az utóbbi napokban. Ezt erősítette az orosz GDP hétszázalékos idei növekedéséről napvilágot látott hétvégi félhivatalos adat is.)

Viszonylagos stabilitás

A viszonylagos stabilitást jelzi, hogy az orosz tőzsde irányadó indexét a világ egyik vezető hitelminősítője, a Standard & Poor's múlt pénteki kilátásrontása sem ingatta meg komolyabban.

A megnövekedett országkockázat miatt egyébként készültek különböző elemzések az orosz piac, illetve az ottani bankok jövőjéről. Pintér szerint manapság semmit sem lehet megjósolni, de egy fontos tényezőt nem szabad elfelejteni. Ha nagyon rosszra fordulna a helyzet, akkor Amerikához hasonlóan ott áll az orosz pénzügyi kormányzat: szükség esetén várhatóan megnyílnának az állami pénzcsapok, és így meg lehetne menteni az esetleg elbukó pénzintézeteket - vélekedett Pintér.

Válságban a rendszer?

A Commerzbank néhány nappal ezelőtt részletes elemzést készített az orosz bankrendszerről. E szerint a szisztéma válságba került, de a nagybankok képesek lesznek átvészelni a krízist.

A Commerzbank is felhívja a figyelmet, hogy a szeptember 15-ei héten a nemzetközi piacok lefelé tartását követve az orosz tőzsde is zuhant, és a likviditás (szabadon felhasználható pénz, vagyis a készpénz) egyre kevesebb volt a pénzpiacokon, miközben az olaj árának csökkenése miatt hosszabb távon nehéz helyzetbe kerülhet Oroszország.

A befektetők kockázatkerülése miatt hatalmas mennyiségű tőke menekült el az országból, öt hét alatt körülbelül 25 milliárd dollár - a német bank elemzése szerint. Az amerikai Goldman Sachs saját számításai szerint augusztus második hete - a grúziai válság csúcspontja - óta az orosz piacról kimenekített magánbefektetések teljes értéke 42,3 milliárd dollár.

A szeptember 15-ei hét az orosz piac szempontjából a legrosszabbnak bizonyult 2003 óta - hangsúlyozza ugyanakkor a Commerzbank. A hitelpiaci felárak emelkedtek, így például a szuverén spread 280 bázispontra emelkedett, ennyivel drágább az orosz államnak hitelezni, mint általában a nemzetközi piacokon, az orosz magánbankoknál pedig még durvábban alakulnak ezek a mutatók. Három nap alatt 120 bázispontot ugrott a szuverén spread.