Vonzza a pénzt a városi cím

Máris megélénkült a befektetői érdeklődés azon a nyolc településen, amely mostantól városi rangra emelkedik. Ez előbb-utóbb az iparűzésiadó bevételeiben is jelentkezhet - írja a Világgazdaság.

Bár alig több mint másfél hónap telt csak el azóta, hogy Sólyom László köztársasági elnök városi címet adományozott nyolc nagyközségnek, több polgármester arról számolt be a lapnak, hogy jelentősen megnőtt az érdeklődés a településük iránt, és reményteli tárgyalásokat folytatnak befektetőkkel.

Az idén egyébként 23 nagyközség jelentkezett. A nyolc nyertessel együtt jelenleg a 3152 magyarországi település között 306 város van, ahol a lakosság kétharmada él. Korábban számos paraméternek kellett megfelelnie egy településnek, ha város akart lenni, ma már csak egy konkrét kritérium van: nagyközségnek kell lennie.

Schön Ferenc, az idei döntés nyomán várossá váló Hajós polgármestere szerint számos előnye van és lesz a címnek, például vannak pályázatok, amelyeken mostantól már részt vehetnek. Több hiper- és szupermarket is jelentkezett, amelyek üzletet nyitnának, ezzel javulhat a lakosság ellátása.

Az idegenforgalom erősödésére is lehet számítani, hiszen a borászati ágazat egyik meghatározó szereplője Hajós. Emellett Schön Ferenc a termelő cégek felbukkanásában is bízik. Az 5-600 milliós költségvetésű településnek jót tenne, ha jelentősen megemelkedne a helyi iparűzési adóból (hipa) származó bevétele, amely jelenleg 35-40 millió forint.

A Balaton-parti Zamárdiban - amely a vendégéjszakák számát tekintve Siófok után a második helyet foglalja el a déli oldalon - a befektetők egyelőre csak érdeklődnek, az ingatlanpiac azonban máris megpezsdült. A városnak 840 millió forintos a költségvetése, idegenforgalmi adóból és hipából 60-60 millió folyik be, és főleg az előbbi emelkedésére számítanak a közeljövőben - áll a Világgazdaságban.