Az eurózóna biztosítja a bankokat

Az eurózóna 15 tagországának vezetői vasárnap válságtanácskozásra gyűltek össze. Nem állapodtak meg az amerikai 700 milliárdos bankmentő csomaghoz hasonló intézkedésekről, de garantálják az eurózóna bankközi hiteleit. Hétfőn több ország - köztük Berlin és Párizs - egyszerre jelenti majd be saját mentőcsomagját. A Sarkozy francia elnök által szervezett tanácskozás csak az eurózóna tagjairól szólt, Magyarország így kimaradt belőle.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Az eurózóna országainak politikai vezetői közös akciótervben állapodtak meg a pénzügyi válság leküzdésére, melynek lényege a bankközi hitelek állami garantálása és szükség esetén a bankok újratőkésítése a banki csődök megakadályozására - jelentette be vasárnap Nicolas Sarkozy. A francia elnök az Európai Unió soros elnökeként kezdeményezte a francia elnöki hivatalban a 15 ország vezetőinek találkozóját.

A politikai vezetők nem döntöttek olyan egységes, az eurózónát érintő bankmentő csomagról, mint az amerikai 700 milliárd dolláros Paulson-terv vagy a 250 milliárd fontnyi brit program, hanem az elfogadott nyilatkozatnak megfelelően minden kormány azonnali hatállyal maga dönt az országában szükséges intézkedésekről. Franciaország, Németország, Olaszország "és más országok" hétfőn egyszerre jelentik be bankmentő csomagjaiknak részleteit - hangsúlyozta Sarkozy.

A francia elnök szerint az akcióterv a válság minden dimenzióját kezeli, az intézkedéseket az eurócsoport országai 2009. december 31-ig érvényesítik.

Garantálják a bankközi hiteleket

A jelenlegi válság középpontjában a bankközi piac lebénulása áll, ugyanis a csődtől való félelem miatt a bankok között egyszerűen leállt a hitelezés. A bankok a vállalatoknak és a lakosságnak is egyre nehezebben nyújtanak kölcsönt, s ez a teljes gazdasági és pénzügyi rendszert lebéníthatja.

Az eurózóna kormányai ezért arról döntöttek, hogy garantálják a bankközi hiteleket és minden szükséges intézkedést megtesznek minden olyan bankcsőd elkerülésére, amely az egész pénzügyi rendszert fenyegetné, "beleértve az újratőkésítést is", azaz átmenetileg a részleges államosítást.

Németország egyeztet Franciaországgal

"Németország holnap a döntési folyamat részeként bejelenti saját intézkedéseit. Ezt egyszerre tesszük meg Franciaországgal, ebben megegyeztünk, és más országok is hamarosan döntéseket fognak hozni" - erősítette meg Angela Merkel német kancellár Párizsban.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy az akcióterv véget fog vetni a piacok túlzó pesszimizmusának. Úgy vélte, hogy az összehangolt akcióterv megfogalmazása a piacok bizalmának fokozatos helyreállítása miatt volt lényeges.

Összehangolt stratégia az eurózónában

Az eurót használó országok állami vezetőinek elsődleges célja az volt, hogy a piacok és tőzsdék hétfői nyitása előtt összehangolt stratégiát jelentsenek be a pénzügyi válság leküzdésére. Azt remélik, hogy ez elég hatékonynak bizonyul ahhoz, hogy megakadályozza a tőzsdék múlt héten tapasztalt folyamatos zuhanásának folytatódását.

Az akciótervet az Európai Unió állam- és kormányfői is megvitatják szerdán és csütörtökön brüsszeli csúcstalálkozójukon. A francia elnök jelezte: az Európai Unió fel fogja kérni az Egyesült Államokat - ahonnan a válság elindult - egy a "nemzetközi pénzügyi rendszer újraalapítását" célzó csúcstalálkozó megszervezésére.

Az eurózóna 15 országa: Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxembourg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia.

Magyarország nincs a Tizenötök között

Magyarország nem tagja az eurózónának. Budapest ugyanis nem teljesítette az úgynevezett Maastrichti kritériumokat (ezekről részletesebben szól keretes írásunk), amelyeket a belépés feltételéül szabtak az Európai Unió tagállamai. Magyarországon túl magas az államháztartás hiánya, nagyon magas az infláció és a forint árfolyama is túlzottan ingadozik. Mindemellett a hosszú távú kamatok, vagyis az állampapírok hozama is rendkívül magas itthon.

Korábban az [origo]-nak több szakértő is úgy nyilatkozott, hogy az állampapírpiacon a szereplők a magyar eurócsatlakozást 2015 utánra árazták be. Bár a kormányzat nem tűzött ki hivatalos euró-csatlakozási céldátumot Magyarországon, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök éppen vasárnap tett javaslatot arra, hogy jussanak egyezségre a politikusok ebben a kérdésben.

A szlovákok és a szlovének már euróban gondolkodnak

A magyar állampapírpiac helyzete mindazonáltal az elmúlt héten rendkívül rossz volt: a vevők eltűntek, az Államadósság Kezelő Központ így hiába is emelte volna a hozamokat (ezzel egyre távolabb kerülve a Maastrichti kritériumoktól), nem akart senki vásárolni a magyar állampapírokból. Mindez azt bizonyítja, hogy Magyarország kockázatosnak minősült a befektetők szemében. (A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Karvalits Ferenc pénteken azt mondta, hogy Magyarország sebezhetősége csökkent az utóbbi időben. Ám az alelnök is elismerte, hogy "ennek ellenére a megváltozott globális követelmények miatt az országgal szembeni elvárt hozam emelkedett".)

Sok évvel ezelőtt ugyan még voltak konkrét céldátumok hazánk eurócsatlakozására, de ma már erről is csak tárgyalnak a politikusok. Közben Szlovéniában már idén bevezették az eurót, jövőre pedig Szlovákia is áttér a közös pénz használatára. Mindez a mostani válság idején jelentősen javítja a szlovák pénz helyzetét, hiszen a szlovák korona kevésbé ingadozott az elmúlt hetekben, mint a magyar forint. A lengyel pénzügyminiszter is azt nyilatkozta a napokban, hogy a forint miatt esett a zlotyi.