A forint "társai" is megszenvedik a válságot

A befektetők által kockázatosabbnak tartott feltörekvő piaci devizák általában azonos irányba mozognak, ugyanakkor az adott ország makrogazdasági helyzete, ezen belül péládul a folyó hiány miatt eltérő erősödést vagy éppen gyengülést produkálhatnak. A magyar deviza a lengyel zloty és a cseh korona útját járja, a szintén feltörekvő fizetőeszközök körébe sorolt brazil realt, dél-afrikai randot vagy a török lírát kevésbé követi.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A forint a nemzetközi befektetők szemében a feltörekvő piaci devizák közé tartozik, ebbe a körbe sorolható egyebek mellett a lengyel zloty, a cseh korona, a dél-afrikai rand, a brazil real vagy éppen a török líra. Miután az invesztorok egy tárborba sorolják e devizákat, a kérdéses fizetőeszközök árfolyama nagyjából párhuzamosan mozog, ám a körön belül vannak alul- és felülteljesítő devizák.

Vagyis az adott piaci hangulatban a fizetőeszközök között akadnak olyanok, amelyek nagyobb mértékben erősödnek vagy komolyabban gyengülnek, mint a többiek. Ez elsősorban a makrogazdasági háttértől és sokszor a belpolitikai helyzettől is függ.

A feltörekvő piacok a fejlett országokhoz képest kevésbé stabil gazdasági háttérrel rendelkeznek, ezért kockázatosabb befektetési terepet jelentenek. A rizikóvállalás fejében pedig a befektetők felárat várnak el, vagyis az adott ország magasabb kamatot fizet, mint a fejlett országok.

Gyengülő trendben a feltörekvő piacok devizái

A bizonytalan nemzetközi piaci hangulatban általános jelenség, hogy a feltörekvő piacokról a kockázatkerülés jegyében kivonják a pénzt a piaci szereplők, ez pedig negatívan befolyásolja az adott devizák árfolyamát - mondta kérdésünkre Sörös Csaba, a Takarékbank junior elemzője.

Az [origo] megvizsgálta, hogy az említett hat deviza az elmúlt egy évben - amelyet jelentősen befolyásolt az Amerikából indult pénz- és tőkepiaci válság - milyen mértékben mozgott együtt. A visegrádi országok devizáit érdemes külön kezelni a másik három ország fizetőeszközétől, a többiek ugyanis jóval sérülékenyebbek - tette hozzá Sörös.

A forint és a feltörekvő devizák július vége óta gyengülő trendet mutatnak, vagyis fokozatosan veszítenek értékükből, igaz, ennél az idén volt rosszabb is a helyzet, tavasszal ugyanis járt 260 forint felett is az euró jegyzése. (A magyar deviza gyengülését követte egy korrekció, majd jött Szlovákiában az euró 2009-es bevezetéséről és az euróhoz rögzített árfolyamról szóló bejelentést, amely az egész régióra pozitív hatással volt, erősödést generált.)

Az egyéves időtávon a kérdéses devizák közül a zloty és a cseh korona mozgott leginkább azonos pályán, korrelációs együtthatójuk ugyanis 95 százalékos, azaz szinte teljesen egymást követve mozogtak. A forint a zlotyval szemben 74, a cseh koronával szemben pedig 62 százalékos együtt mozgást tud felmutatni. A forint pályája a három, másik csoportba sorolt devizával jóval kisebb párhuzamot mutat, közülük leginkább a brazil reallal követték egymást, a korreláció e devizapár esetében közel 50 százalékos.

A szokásosnál nagyobb a volatilitás

A feltörekvő piaci devizák a magasabb kamatszinttel igyekeznek vonzani a befektetők pénzét. Mivel Dél-Afrikában, Brazíliában és Törökországban bőven 10 százalék felett van az irányadó ráta, ezért elvileg az említett államok devizáinak jobban kellett volna viselniük a piaci megpróbáltatásokat.

A régiós devizákhoz mért nagyobb törékenység azzal magyarázható, hogy kevésbé erősek a makrogazdasági alapok. A jelentős devizagyengülés oka a folyó hiány, a deficitet ugyanis külföldiek finanszírozzák, és mivel a nemzetközi piacokon forrásszűke van, nagyon drágán tudnak pénzt szerezni. Igaz a real, a líra és a rand jegyzése alapvetően a dollárral szemben értendő, így a nagyobb mértékű gyengüléshez a dollár drágulása is hozzájárult, az euróval szemben kisebb mértékű értékvesztést mutattak a devizák. A térségben hasonló a román lej esete, amely a méretes hiány miatt jókora gyengülést volt kénytelen elkönyvelni.

A hitelválság miatti bizonytalanság elmélyülése ugyanakkor továbbra is meghatározza a piaci hangulatot, az utóbbi hónapokat a korábbinál jóval nagyobb volatilitás jellemezte, vagyis az árfolyamok szélesebb sávban mozognak augusztus óta, mint előtte. Napon belül akár 3-4 forintos elmozdulás is gyakori lett, erre a korábbi esztendőkben ritkán volt példa.

Kulcskérdés a svájci frank állapota

Hétfőn egyébként meredek lejtőre került a magyar deviza, az euró jegyzése átlépte a 250 forintos árfolyamot az euróval szemben. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy egyértelmű jelek utalnak arra: Európában is komoly problémákat okoz a pénzügyi válság, itt is előfordulhatnak bankcsődök, sőt még a tengerentúlihoz hasonló kormányzati segélycsomag(ok)ra is szükség lehet majd az öreg kontinens bankszektorának megmentése érdekében.

Emiatt a dollár erősödése folytatódott, ami a feltörekvő piaci devizák számára általában gyengülést hoz. További negatív tényező, hogy a befektetők kockázatvállalási hajlandósága még visszafogottabbá vált, következésképp gyengültek a régiós devizák és a többi feltörekvő piaci fizetőeszköz is.

A magyar lakosság körében az egyik legnépszerűbb hitel volt az elmúlt években a svájcifrank-alapú kölcsön, épp ezért az alpesi deviza mozgása is fontos tényező. A krízis súlyosbodásával egyre erősödik a frank, ennek hátterében pedig az áll, hogy a rendkívül kedvezőtlen piaci hangulatban menedékként tekintenek a svájci fizetőeszközre, a forintot pedig adják. Ennek nyomán a korábbi 160 forint alatti jegyzéseknek búcsút intett a piac, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyama hétfőn és kedden is e szint felett volt, amire legutóbb áprilisban volt példa.