Gondatlan munkaadók, védtelen dolgozók

A munkavállalók testi épségét és egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatókkal szemben az elmúlt időszakban több mint ezerhatszáz alkalommal került sor munkavédelmi bírság kiszabására, több mint 659 millió forint értékben - írja a Napi Gazdaság.

Az Országos Munkavédelmi éa Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tapasztalatai szerint hiába növelik az ellenőrzések számát, nem javul a munkáltatói morál. Sok esetben egyébként a bírság kivetése, valamint a hiányosság megszüntetésére való kötelezés mellett a további tevékenységet, illetve foglalkoztatást is betiltotta a hatóság.

Több mint 33 ezer munkáltató került már fel az OMMF feketelistájára. Közülük körülbelül 22 ezret zártak ki a közbeszerzési eljárásokból. A munkáltatók leggyakrabban fellebbezéssel próbálják késleltetni a bírság befizetését, illetve gyakran kérnek részletfizetési kedvezményt.

A bírságok befizetési aránya 72,9 százalék. Az ellenőrzöttek túlnyomó része a tapasztalatok szerint végrehajtja az OMMF kötelezéseit, de az utóellenőrzések alkalmával számos új hiányosság kerül napvilágra. Sajnos a munkabalesetekkel leginkább terhelt építőipar esetében épp az utóellenőrzések végrehajtása ütközik a legnagyobb nehézségekbe, mert az alvállalkozók a további vizsgálatok idejére rendszerint lecserélődnek.

Pedig van lehetőség a munkavédelmi szigorra

A törvény a munkavédelmi bírság összegét ötvenezer és tízmillió forint között határozza meg, a kiszabáskor figyelembe veszik a mulasztás személyi és tárgyi körülményeit és a veszélyeztetés mértékét is. A munkavédelmi bírságon kívül szabálysértési és helyszíni bírság alkalmazására is sor kerülhet, de ezeket a szankcionálási formákat csak a felelős személyekkel szemben alkalmazzák.

A szabálysértési bírság legmagasabb összege százezer, a helyszíni bírságé húszezer forint, továbbá eljárási bírság is kivethető, ha a kötelezettség vétkes megszegését állapítja meg a felügyelő. Ennek minimuma ötezer, maximuma természetes személy esetén ötszázezer, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. A legsúlyosabb jogsértést elkövetők pedig kizárhatók a közbeszerzési eljárásokból és nem részesülhetnek állami támogatásban sem - tájékoztat a Napi Gazdaság.