A defláció, nem az, aminek látszik

Az utóbbi években az elszálló infláció jelentett problémát a gazdasági döntéshozóknak, a pénzügyi szektorból induló gazdasági válság miatt visszaeső gazdasági teljesítmény, nulla százalék felé haladó alapkamatok nyomán azonban nem az árak emelkedése, hanem csökkenése, vagyis a defláció okozhat problémát.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Egy közhelyszerű mondás szerint a pénz- és tőkepiacok szempontjából az inflációnál csak egy rosszabb dolog van, ez pedig a defláció - mondta Gerendás János. A cégek a csökkenő eladási árak miatt egyre kevesebb bevétellel számolhatnak, a munkaerőköltségen azonban nem nagyon tudnak faragni, hiszen a bérek "lefelé merevek", nagyon nehezen elképzelhető bércsökkentés. Ebben az esetben a vállalkozások kénytelenek leépíteni, ami így az emelkedő munkanélküliség által alacsonyabb fogyasztást generál, vagyis spirálba kerül a gazdaság.

Általánosságban a defláció ellen két módon lehet hatékonyan küzdeni. Monetáris oldalon az alapkamat minél alacsonyabbra csökkentésével generálhatunk többletfogyasztást, amelynek árfelhajtó hatása van. Fiskális, kormányzati oldalon a gazdaságélénkítő csomagok jelentik a megoldást: minél több pénzt kell pumpálni a gazdaságba, akár adócsökkentésen, akár segélyek növelésén, akár állami beruházásokon keresztül.

Japánban deflációs környezet alakult ki a kilencvenes években, ami a tokiói részvénybörze irányadó mutatóján (Nikkei) is meglátszott, hosszú évekig néhány tíz százalékos sávban oldalazott az index, nem tudott valódi emelkedést elérni.

Magyarország csapdában

A fejlett államokban - amelyeket a defláció réme elsősorban fenyeget - ezeket a lépéseket már elkezdték: az Egyesült Államokban jelenleg 1 százalék az alapkamat és elképzelhető, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed illetékesei 0 százlékra faragják le a rátát.

Emellett az Európai Központi Bank már 1 százalékponttal mérsékelte a kamatszintet, valamint a Bank of England is öles léptekkel csökkent, míg Japánban is hamarosan elérik a legalsó szintet. (A szigetországban 0,3 százalék az alapkamat.)Mindemellett a legtöbb országban készülnek a gazdaságélénkítő csomagok: adócsökkentés, vállalatélénkítés, üzleti környezet javítása van a terítéken.

Magyarország legnagyobb gondja, hogy a kamatot nemhogy csökkenteni nem tudja a jegybank, hanem még emelni is kénytelen volt 3 százalékponttal a forint megmentése érdekében. A fiskális oldalon pedig a költekezés nem indulhat be: a kormányzat évek óta a deficitcsökkentésen fáradozik, amelyben ha fordulat következne be, a piacok nem igazán tolerálnák.

A kormányzatnak el kellene gondolkodnia egy átstrukturáláson: a deficit növelése nélkül pénzeket átcsoportosítani a vállalati szektorba, el kellene kerülni ugyanis, hogy a rendszerváltás egyik nagy hibáját újra elkövessük. A megnövekedő munkanélküliség ugyanis, egyrészről első körben is növeli a szociális kiadásokat és csökkenti a bevételeket, de a munkaerőpiacot elhagyó, nyugdíjkor közelében lévő emberek könnyen végleg kieshetnek a rendszerből - véli Gerendás János.

Tizenöt éve nem volt példa ilyenre

Magyarországon jövőre vissza fog esni a azdaság teljesítménye a most érvényes kormányzati előrejelzés szerint a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékkal zsugorodik. Legutóbb 15 évvel ezelőtt produkált a magyar gazdság negatív növekedést, 1993-ban 0,6 százalékos volt a visszaesés.

Legkorábban 2010-ben, annak is valószínűleg második felében fordulhatnak jóra a dolgok - vázolja előrejelzését Gerendás. Természetesen nagyban függ a világgazdaság alakulásától, hiszen az exportszektor a legfontosabb növekedési motorja a magyar gazdaságnak. A Nemzetközi Valutaalap prognózisa szerint jövőre az egész fejlett világ recesszióba fordul, amire nagyon régen nem volt példa. Így - mondhatjuk - a külföld kezében vagyunk, ugyanis Magyarország mozgástere a válság enyhítésére rendkívül korlátozott.