Az Európai Parlament (EP) nagy többséggel elfogadta az unión kívüli országokból érkezők munkavállalását megkönnyítő két irányelv-tervezetet, amelyek közül az egyik az úgynevezett "kék kártya" bevezetéséről szóló indítvány. A tervezet megalkotását azzal indokolták, hogy az Európai Unió a képzett munkaerő alig két százalékát vonzza. Ezzel szemben Ausztráliában tíz, Kanadában hét, az Egyesült Államokban pedig több mint három százalék feletti ez az arány - olvasható az EUvonal címet viselő, a Külügyminisztérium által működtetett honlapon. A viszonylag alacsony érdeklődés oka a huszonhét féle, különböző tagállami szabályozásban rejlik, ami megnehezíti a kívülről érkezők munkavállalását és a közösségen belüli szabad mozgást.
Az Európai Bizottság által készített javaslathoz a parlament néhány kiegészítést javasolt. Három év helyett ötéves szakmai tapasztalatot írnának elő, emellett két évről három évre emelnék a kártya érvényességét, míg a kötelező legkisebb munkabér mértékét, az adott tagállamban érvényes minimálbér háromszorosa helyett annak az 1,7-szeresében állapítanák meg.
További megkötés, hogy a kékkártyások munkabére nem lehetne alacsonyabb az adott pozícióban foglalkoztatott, más hasonló munkavállalók bérénél. Kizáró okként határozták meg ellenben, hogy azokban az ágazatokban, melyekben a régi tagállamok korlátozásokat alkalmaznak az újabb, kelet-európai tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben, az unión kívül érkezők se vállalhassanak munkát.
Az illegális foglalkoztatás ellen
Az Európai Parlament támogatta azt a bizottsági javaslatot is, amely a munkavállalási és tartózkodási engedély iránti eljárás összevonásával, egységes engedélyt adna ki, és emellett biztosítaná, hogy a harmadik országokból érkező munkavállalók az uniós polgárokkal egyenlő elbánásban részesüljenek. Ez az irányelv alacsonyan képzett migránsok munkavállalását könnyítené meg valamelyest.
Néhány héttel korábban az EP emberi jogi bizottsága támogatta a harmadik országokból érkező illegális munkavállalók foglalkoztatóival szembeni szankciók bevezetését. Az elképzelés szerint azonban nem a feketemunkásokat, hanem az őket alkalmazó munkaadókat büntetnék.
Viselniük kellene a bevándorló hazatérési költségeit, valamint be nem fizetett adókat és járulékokat is. Az irányelv lehetőséget teremtene ugyanakkor a törvényes munkavállaláshoz szükséges okiratok beszerzésére és így a továbbfoglalkoztatásra is. Brüsszeli becslések szerint mintegy 4-8 millió bevándorló dolgozik jelenleg az Európai Unióban megfelelő papírok nélkül, és számuk évente félmillióval nő.
Teljes nyitást javasol az Európai Bizottság
Az unió 2004-es bővítése kapcsán - mivel több nyugat-európai ország attól tartott, hogy a csatlakozó államok munkavállalói elözönlik a munkaerőpiacaikat - lehetőség nyílt arra, hogy a régi tagállamok átmeneti korlátozásokat vezessenek be az újonnan belépő országokból érkező munkaerővel szemben, amelyet 2007-ben Bulgáriára és Romániára is kiterjesztettek.
Az Európai Bizottság jelentése szerint azonban jelenleg már nincs szükség a megszorítások fenntartására. Az elmúlt években ugyanis jóval több külföldi munkavállaló érkezett a régi tagállamokba a közösségen kívülről, mint az új közép-kelet-európai tagországokból. A gazdasági válság mioatt ráadásul csökkenhet a munkaerő-piaci kereslet is. A jelentés készítői nem találtak bizonyítékot arra, hogy jelentős számú helyi munkaerő veszítette volna el állását a beáramló dolgozók miatt, illetve arra sem, hogy bérük csökkent volna.
A bizottság mindezekre tekintettel azt javasolja, hogy a régi tagállamok számolják fel a még érvényben lévő korlátozásokat, és teljesen tegyék szabaddá a munkaerőpiacaikat.