Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!
A magyar nyugdíjpénztárak 2002 és 2006 között még magas hozamot értek el elsősorban annak köszönhetően, hogy az időszak elején még magas kamatokkal kibocsátott államkötvényeket vásároltak, amelyek a hozamszint csökkenésével felértékelődtek. Tavaly már szerényebb eredményeket mutattak fel. Idén pedig jelentős vagyonvesztésre számíthatnak a pénztárak tagjai.
Az egyik pénztárszolgáltató számításai szerint megtakarításainak12,47 százalékát veszítette el egy átlagos pénztártag. A nagyobb részvényhányadot tartalmazó, dinamikus részvényportfóliót választók vesztesége pedig 23 százalék körüli lehet majd.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint az idei első félévben a magán-nyugdíjpénztáraknak 182,346 milliárd forint, az önkéntes nyugdíjpénztáraknak pedig 61,024 milliárd forint, összesen 243,370 milliárd forint veszteséget kellett elkönyvelniük befektetéseiken. Közben ugyanis a választható portfolióra történő átállás miatt a részvények aránya tavaly 10,6-ról 17,1 százalékra, idén pedig 48 százalék közelébe emelkedett, miközben a részvényárak jelentősen csökkentek.
Óriási veszteségek világszerte
Hasonló arányú, ám jóval nagyobb értékű vesztség érte a világ fejlett országainak magánnyugdíj-pénztárait. Az amerikai nyugdíjalapok 2 ezer milliárd dollárt vesztettek 15 hónap alatt. Peter Orszag, a törvényhozás költségvetési hivatalának igazgatója azt jósolta, hogy veszteségeik miatt az amerikaiak nem csak vásárlásaikat fogják vissza, de nyugdíjba menetelüket is későbbre halasztják.
Az amerikai nyugdíjpénztárak a vállalati befektetéseiken mintegy 20, az államiakon 15 százalékos vagyonvesztést szenvedtek el az utóbbi hónapokban és a legnagyobb amerikai nyugdíjpénztár egyetlen hónap alatt 40 milliárd dollárt veszített. Így az amerikai nyugdíjalapoknak 100 millliárd dolláros tőkepótlásra lenne szükségük ahhoz, hogy az eredeti várakozásoknak megfelelő nyugdíjakat fizethessenek.
Az európai nyugdíjpénztárak tagjaik vagyonának mintegy 48 százalékát tartják részvényekben, ám a bankok által kibocsátott részvények aránya csak 2 ezreléket tesz ki a portfóliójukból, a "mérgezettnek" nyilvánított befektetések pedig csak 2 ezreléket érnek el.
Több módot is látnak a pénzpótlásra
A nyugdíjpénztári rendszer problémáinak kezelése érdekében Argentína a pénztárak államosítását tervezi. Az Európai Unióban pedig egyre elfogadottabb az a korábbi javaslat, amely szerint a pénzügyi csoportokat egységes európai pénzügyi hatóságnak kellene ellenőriznie. Ezt a szándékot indokolja, hogy 8 ezer európai bankból, mindössze 44 kezeli a banki eszközök kétharmadát, közülük több is 15 uniós tagországban működik.
Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint szervezeti váltásra van szükség a nyugdíjpénztáraknál. Szerinte a pénztáraknak olyan, tényleges tulajdonosokra van szükségük, amelyek a jelenlegihez hasonló válság esetén érdemi lépéseket tudnak tenni. Az elnök szerint részletesen szabályozni kell a pénztárak közötti átlépéseket is, annak érdekében, hogy a tagok, és ne az ügynökök befolyásolják a tagság és azok vagyonának mozgását.
Az egészségpénztárak is érzik a válságot
Az egészségpénztárakra is kedvezőtlen hatást gyakorolt a pénzügyi válság. Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója nemrég arról beszélt, hogy az utóbbi időben a tagok megkezdték egészségpénztári megtakarításaik felélését. Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár ügyvezető igazgatója pedig arról számolt be az [origo]-nak, hogy idén 700 millió forinttal csökkent az egészségpénztárak 44 milliárd forintos vagyona.
A magyar magán-nyugdíjpénztárak veszteségihez jelentős mértékben járult hozzá, hogy a tavaly még csak egy befektetési csomagot kínáló pénztáraknak legkésőbb a jövő év elejétől háromféle - klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési - befektetési csomagot (portfóliót) kell kínálniuk. A részvények arányának a klasszikus portfólióban 10 százalék alatt, a kiegyensúlyozottban 10 és 40 százalék között, a növekedésiben 40 százalék felett kell lennie.
Több részvény, nagyobb kockázat
A tagok a pénztár felszólítására választhatnak a három portfólió közül. Ha viszont ezt elmulasztják, akkor a nyugdíjkorhatárig hátralevő éveik alapján a pénztár automatikusan besorolja megtakarításukat a törvény által meghatározott portfólióba. Aki 5 éven belül vonulhat nyugdíjba, annak a pénze a klasszikus; aki 5-nél több, de 15-nél kevesebb év múlva, azé a kiegyensúlyozott; aki pedig még 15 évnél is hosszabb idő múlva, azé a növekedési portfólióba kerül.
A PSZÁF számításai szerint a pénztártagok 75-80 százalékának növekedési, 10-15 százalékának kiegyensúlyozott, 5-10 százaléka pedig klasszikus portfólióba kerül. A felügyelet arra a számít, hogy eleinte csak a tagok egy kis része választ az előírttól eltérő portfóliót, vagy vált befektetési csomagot. Néhány év múlva viszont eszközértékelés alapján már a tagok nagyobb hányada hoz majd tudatos döntést a kérdésben.
A nyugdíjalapok által kezelt vagyon megoszlása 2004-ben (%)
Ország | Kész-pénz | Állam- kötvény | Cég-kötvény | Rész-vény | Ingatlan | Bef. alap |
Csehország | 9,6 | 51,9 | 31,1 | 5,5 | 0,3 | 0,3 |
Hollandia | 2,2 | 25,,5 | 13,8 | 44,6 | 5,0 | n.a. |
Németország | 2,6 | 2,5 | 26,6 | 32,2 | 3,8 | n.a. |
Magyarország | 1,3 | 74,9 | 2,0 | 5,2 | 0,2 | 7,5 |
Lengyelország | 5,8 | 58,9 | 1,4 | 33,4 | n.a. | 0,0 |
Észtország | 4,4 | 33,9 | 23,3 | 35,1 | 1,0 | 6,2 |
Szlovénia | 13,3 | 46,3 | 32,4 | 7,7 | n.a. | 0,3 |
Forrás: OECD Global Pension Statistics
A néhány éve, még kedvezőbb tőkepiaci környezetben alkotott törvény előterjesztői és támogatói azt szerették volna elérni, hogy a magán-nyugdíjpénztárak portfóliójában lévő részvények aránya közelítsen a fejlett országokban lévőhöz és nőjön a pénztárak szerepe a részvénypiacon. A pénztártagoknak pedig lehetőségük legyen életpályájuknak és kockázatvállaló képességüknek megfelelő befektetési csomag kiválasztására.
A választható portfóliós rendszer bevezetése a tagok túlnyomó többsége számára a jelenleginél sokkal magasabb részvényhányadhoz vezet, ami komoly kockázatokkal jár együtt. A magasabb részvényhányad, ezzel együtt a magasabb kockázat mellett, a magasabb hozam lehetőségét is jelenti a befektetőknek. A részvényportfólió hozama ugyan kockázatosabb a kötvényekénél, a hosszabb időtáv viszont kisebb rizikót jelent annál, mint ha csak pár hónapig tartaná meg tulajdonosa a részvényeket.
Az élenjárók bevásárolhattak
Az OTP Magánnyugdíjpénztár már idén januárban bevezette a választható portfóliós rendszert. A 800 ezer tagnak küldött tájékoztatóra közel 80 ezren jeleztek vissza: 4 százalékuk a klasszikus portfóliót, 21 százalékuk a kiegyensúlyozottat, 75 százalékuk pedig a növekedésit választotta. Az egyéni választásokat és az automatikus besorolásokat egyaránt figyelembe véve a teljes pénztártagság 0,7 százalékának megtakarításait a klasszikus, 89 százalékának a növekedési és 10,3 százalékának a kiegyensúlyozott portfólió befektetési politikájának megfelelően kezeli a pénztár.
Az Erste Nyugdíjpénztár magán-nyugdíjpénztári ágazata szintén idén januárban vezette be a választható portfóliós rendszert. Induláskor a tagok 14 százaléka jelzett vissza, és közülük is csak 6 százalék tért el a jogszabályi besorolástól. A november 13-i adatok alapján a pénztár által kezelt vagyon 77 százaléka a növekedési, 18 százaléka a kiegyensúlyozott, 2 százaléka pedig a klasszikus portfólióban van, 3 százaléka pedig függő tartalék.
A nagy biztosítóknál inkább vártak
Az Aegon Magánnyugdíjpénztár eredetileg 2008 júliusára tervezte a választható portfóliós rendszer bevezetést, ám a tőkepiaci helyzet miatt úgy döntöttek, hogy a váltást 2009 januárjára halasztják. A pénztárnál a tagok életkora alapján, a kiegyensúlyozott portfólióba várhatóan a tagság 10 százaléka, a klasszikusba csupán 0,1 százaléka kerül majd.
Az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár is csak jövő január 1-jén vezeti be a választható portfóliós rendszert a magán-nyugdíjpénztári ágban. Számításaik szerint 85 százalékuk a növekedési, 14 százalékuk a kiegyensúlyozott és 1 százalékuk a klasszikus portfóliót választja majd.