Kockázatosabbak lettek a nyugdíjpénztárak

Komoly veszteségre számíthatnak a nyugdíjpénztárak tagjai a nemzetközi hitelpiaci válság miatt zuhanó részvényárak és a pénztárakban a választható portfóliós rendszerre történő áttérés miatt megnőtt részvényhányad miatt. A pénzügyi szakemberek véleménye gyökeresen eltérő az átállással kapcsolatban.

Mivel a pénztárak veszteségeit elsősorban a nemzetközi hitelpiaci válság miatt zuhanó részvényárak és pénztárak választható portfóliós rendszerre történő áttérése okozta, ezért gyökeresen eltér a pénzügyi és befektetési szakemberek véleménye a módosításról.

Jól jártak a nyugdíjpénztári tagok a választható portfoliós rendszerre történő áttéréssel - állítja Gaál Attila, az AON Pénztárszolgáltató vezérigazgatója. Számításai szerint a tavaly még átlagosan 6,43 százalékos hozamot elérő pénztárak idén átlagosan 12,47 százalékot veszítettek volna a tagok megtakarításaiból, ha nem térnek át a választható portfóliós rendszerre.

Az áttérés miatt viszont a klasszikus portfoliót választók 1,56 százalékos nyereségre, a kiegyensúlyozott portfoliót választók 13,43 százalékos veszteségre, a dinamikus portfoliót választók pedig 23 százalékos veszteségre számíthatnak.

Az adatokból kitűnik, hogy a kiegyensúlyozott portfoliót választók várhatóan alig veszítenek kevesebbet, mintha nem változott volna a rendszer, a klasszikus portfoliót választók pedig kifejezetten jól jártak a változásokkal, mert így némi nyereségre tehettek szert.

Hosszú távon jól hoztak a részvények

Hosszú távon érdemes részvénybe fektetni - véli Pál Árpád, a Bank Sal Oppenheim magyarországi fióktelepének vezetője. Ugyan egy év alatt az OTP Bank 69 százalékot, a Mol 65 százalékot, a Magyar Telekom 39 százalékot, a Richter 34 százalékot veszített értékéből, és az S&P 39 százalékkal, a DAX 40 százalékkal, az FTSE 41 százalékkal, a BUX 57 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve. Ezzel szemben 1995 és 2008 között a BUX 8, 1-szeresére, az OTP-részvények értéke pedig 25, 5-szeresére emelkedett, miközben a magyar állampapírok értékét kifejező MAX-index csak 4,1-szeresére.

Szerencsétlen időpontban történt jó lépés volt az áttérés - gondolja Erdős Mihály, a PSZÁF főigazgató-helyettese. Szerinte egy-két új portfólió kialakításával a tagok jelentős részét a jelenlegi dinamikusnál kevésbé kockázatos, a klasszikusnál viszont kockázatosabb befektetés felé lehetne irányítani.

Mivel a tőzsdei árfolyammozgások rövid távon teljesen kiszámíthatatlanok, ezért mindegy, hogy mikor tért át az ország a választható portfóliós rendszerre - véli Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója. Szerinte egy stratégiailag szükséges lépés időpontját nem tudják sem a vállalkozások, sem az állam megfelelően időzíteni.

Úgy véli, az átállásra elsősorban azért volt szükség, mert így hosszú távon nagyobb hozamok érhetők el. Emellett, számításai szerint csak 51 milliárd forinttal kell több állampapírt kibocsátani idén az átállás miatt, ami jelentéktelen mértékű a kormányzati tervek és azok megvalósulása közötti különbséghez képest.

Több hibát is elkövettek a pénztárak vagyonának kezelésekor - állítja Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója. Például gyakran túlértékelték egy-egy befektetési lehetőség kilátásait, majd azok kockázatosabbá válásakor hirtelen egész eszközcsoportoktól fordultak el a vagyonkezelők. A vezérigazgató elismeri, hogy nem lehet egy reformot jól időzíteni, de úgy látja, a hirtelen változtatások helyett, fokozatos módosításokra lett volna szükség.

Újabb választás előtt a pénztártagok

A következő 12 éven belül több százezer nyugdíjpénztári tag válik jogosulttá arra, hogy felvegye, vagy járadékra váltsa megtakarításait. Sőt, a szabályok várható változása után megszűnik az összegyűjtött pénz egy összegben történő felvételének lehetősége, és mindenkinek magánjáradékot kell vásárolnia.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint a következő 12 évben, 2020-ig 202 806 magánnyugdíj-pénztári tag és 421 152 önkéntes nyugdíjpénztári tag kerül döntési helyzetbe.

A pénztártagok ugyanis, jelenleg az összegyűjtött pénz egy összegben történő felvétele és 10 biztosítótársaság, egyesület összesen 7-féle járadékkonstrukciója között választhatnak. Az eddigi tapasztalatok szerint a pénztártagok közül nagyon kevesen választották a járadékfizetést.

Öt év múlva már csak járadék jut

A szabályok várható módosulása alapján 2013-tól a nyugdíjpénztári megtakarításokból kötelező lesz életjáradéki szolgáltatást vásárolni, az addig terjedő időszakban pedig csak egyösszegű kifizetés lenne teljesíthető. Az új szabályok bevezetéséig azonban fennmarad a két módszer közötti választás lehetősége.

Az egyösszegű kifizetés megszűnése és a kötelező járadékvásárlás kedvezőbb azoknak, akiknek az átlagosnál hosszabb a várható élettartamuk, és kedvezőtlen azoknak, akik várhatóan rövidebb ideig élnek, vagy maguk jobban tudnák befektetni összegyűjtött pénzüket. A tervezett változtatás már a harmadik olyan módosítás, ami alapján jelentősen átértékelődhet valakinek az a döntése, amikor járulékának kisebbik részét az állami, vagy a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe irányította.

A pénzügyi felügyelet adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 10 éves várakozási időt letöltött tagok 2005-2006-ban, mintegy 59,9 milliárd forint megtakarítást - 12,3 milliárd forint tőkét és 47,6 milliárd forint hozamot - igényeltek vissza pénztáruktól. Emellett tavaly 22,8 ezer tag számára 7,85 milliárd forint hozamot és 50,6 ezer tag számára 22,3 milliárd forint hozamot fizettek ki az önkéntes nyugdíjpénztárak.

Csak az adómentes pénz az igazi

Az adatokból kitűnik, hogy a pénztártagok inkább az adómentesen kivehető hozamokat igénylik vissza, és a tőkéhez kevesen nyúlnak hozzá. A felvétek összege nem éri el az összes nyugdíjmegtakarítás 0,5 százalékát. Az egy főre eső felvét, viszont megközelíti a 132 ezer forintot, ami az átlagos 522 ezer forintnyi önkéntes nyugdíjpénztári számlaegyenleghez képest jelentős összeg.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő tagok mellett, a belépést követő 10 év elteltével, 3 évente adómentesen vehető fel a tőkén elért hozam és a 10 éves várakozási időt követő 2 évtől adómentesen vehető fel a tőke 10 százaléka, az azt követő években ez az arány 10-10 százalékkal nő.

Nem takarékoskodik a magyarok zöme

A nyugdíjpénztári rendszer évek óta bővülő lehetőségei ellenére az ország lakosainak zöme sehogyan sem takarékoskodik nyugdíjas éveire, ezért az emberek csaknem felét jelentős elszegényedés fenyegeti aktív éveik letöltése után - mutatta ki a magyarországi Volksbank egy felmérése. A kutatás szerint a magyarok kétharmada azt sem tudja, mikor lehet nyugdíjba vonulni, és a fizetésből levont öt adóból és járulékból a válaszadók majdnem 30 százaléka egyet sem tudott megnevezni.

A felmérés során a kutatók az aktív korú magyar lakosság nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tájékozottságát, jövedelmi helyzetét és megtakarítási hajlandóságait vizsgálták. Az ezerfős mintán végzett kutatás meglehetősen drámai képet mutat arról, mennyire tájékozatlan és felkészületlen a magyar lakosság a nyugdíj ügyében.

A kutatás alapján a magyar lakosság jelentős része egyáltalán nem törődik azzal, hogy nyugdíjba vonulása után miből tud megélni. Ugyanis az aktív korú népességnek, vagyis 6,8 millió embernek a fele egyáltalán nem, illetve alig készül nyugdíjas korára.

Háromból ketten a nyugdíjkorhatárt sem tudják

A megkérdezettek kétharmada még a nyugdíjkorhatárral sincs tisztában, vagyis nem tudja, hogy hány éves koráig kell dolgoznia. Csak minden 12. megkérdezett tudott arra válaszolni, hogy pontosan mennyi nyugdíjjárulékot fizet. Mindössze 17 százalék, vagyis minden 6. munkavállaló fizet be pénzt valamelyik önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárnak, s ugyanekkora hányad mondta azt, hogy egyéb nyugdíjcélú megtakarítása - például nyugdíj-előtakarékossági számlája - van.

A munkabért Magyarországon jelenleg tízfajta adó és járulék terheli, ezek közül ötöt a bruttó bérből vonnak le. A kutatás eredménye szerint az ország lakói közül 2,77 millió ember az öt elvonásból egyet sem tud megnevezni, 2,83 millióan egyet, 910 ezren kettőt, 25 ezren hármat, 5 ezren 4-et tudnak megnevezni, a mind az ötöt ismerők száma pedig elhanyagolható mértékű.

A legveszélyesebb jelenség, hogy azoknak a dolgozóknak, akik jövedelmüket számlára vagy éppen zsebbe kapják, ritkábban vannak nyugdíjcélú megtakarításai. Ők azok, akiknek nyugdíjba vonulásuk után valószínűleg jelentős pénzügyi problémákkal kell majd szembenézniük.

"Az állam majd úgyis megsegít"

A kutatás készítői szerint munkájuk legfontosabb következtetése, hogy ez a tájékozatlanság és felkészületlenség komoly kockázatokat jelent: nemcsak az egyén, de az egész társadalom számára. Riasztónak tartják, hogy nagyon sokan olyan szemlélettel állnak a kérdéshez, amely "az állam majd úgyis megsegít" kijelentéssel foglalható össze. Ha ez a szemlélet nem változik meg, akkor őket nyugdíjba vonulásuk után az időskori szegénység fenyegetheti. Fontos lenne, hogy minél többen felismerjék: nagyobb tudatossággal és felelősségvállalással kell a nyugdíj ügyéhez hozzáállni.

A kutatás készítői szerint a tájékozatlanság mellett az adó- és járulékrendszer bonyolultsága és áttekinthetetlensége is jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar munkavállalók nem készülnek fel takarékoskodással nyugdíjas éveikre.