Megszűnhetnek a lusta befektetési alapok

Ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felfüggesztette egy nyílt végű befektetési alap jegyeinek forgalmazását és a felfüggesztés elérte a 180 napot, akkor a felügyelet - határozatban - elrendeli az alap megszüntetését - a tőkepiaci törvény ilyen módosítása a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg.

A parlament hétfőn fogadta el a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény módosítását, amelyhez kiegészítésként került a tőkepiaci törvény módosítása. A jövő hétfőn hatályba lépő módosítás kiegészíti a nyílt végű alapok jegyei forgalmazásának a felfüggesztését.

Eddig az ide vonatkozó szabály így szólt: "A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti az adott sorozatot alkotó befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi." A befektetők érdekei miatti felfüggesztés kikerült ebből a mondatból, viszont kibővítve bekerült új szabályként.

A befektetők érdekeinek védelme miatt - az alapkezelő kérelmére - már 180 napra függesztheti fel a felügyelet a befektetési jegyek folyamatos visszaváltását.

Néhány okot fel is sorol a törvény módosítása, így például ha az egymást követő 10 forgalmazási nap alatt a visszaváltott jegyek összértéke eléri az alap nettó eszközértékének a 10 százalékát, vagy ha 20 egymást követő forgalmazási nap alatt a jegyek darabszáma 10 százalékkal csökken, illetve ha a visszaváltások következtében az alapban a likvid eszközök aránya a saját tőke tizenöt százaléka alá csökken.

Amennyiben a tényleges felfüggesztés eléri a 180 napot, akkor a PSZÁF elrendeli - határozattal - a nyílt végű befektetési alap megszüntetését.

A módosítás kitér arra is, hogy nyílt végű nyilvános befektetési alap továbbra sem alakulhat át zárt végű nyilvános alappá, viszont megengedi az ilyen átalakulást az ingatlanalapoknak. Az átalakulás előtt azonban biztosítania kell a jegyek visszaváltását.

Szintén az ingatlanalapokat érintő módosítás, hogy az ilyen típusú alapok a portfóliójukban lévő ingatlanok összértékének 50 százalékáig hitelt vehetnek fel ingatlanfinanszírozásra, illetve likvid eszköz biztosítása céljából.

Az MNB törvény módosítása a fejlesztési banknak engedélyezi, hogy a fejlesztési célú hitelek mellett - új tevékenységként - gazdálkodó szervezetek és önkormányzatok részére éven túli lejáratú forgóeszköz hitelt nyújtson.