Ketten 1 százalékpontot vágtak volna

A jegybank monetáris tanácsának november végi ülésén nyolcan szavaztak az 50 bázispontos csökkentésre. Két jegybankár nagyobb, 1 százalékpontos vágásra voksolt, de volt, aki tartotta volna a 11 százalékos rátát.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa november 24-én tartott kamatmeghatározó ülésén hajtott végre. A jegybankárok 11 százalékról 50 bázisponttal 10,5 százalékra mérsékelték az alapkamatot.

Az MNB pénteken publikálta az ülés jegyzőkönyvét, amelyből kiderül, hogy a tizenegy tanácsatagból ketten - Bánfi Tamás és Bihari Vilmos - radikálisabb lépés, azaz 100 bázispontos kamatvágás mellett szavaztak. Volt, aki nem változtatott volna, Bihari Péter ugyanis tartásra szavazott. Mivel a tanácstagok többsége - nyolc jegybankár - az 50 bázispontos csökkentés mellett foglalt állást, így a kamat 10,50 százalékra csökkent november 25-től.

Az infláció jól alakul

A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a külső és belső kereslet visszaesése, valamint a nyersanyagárak csökkenése miatt 2010-re az infláció jóval az inflációs cél alatt lehet. Elhangzott ugyanakkor olyan vélemény is, hogy a dezinfláció akár az inflációs jelentésben szereplő pesszimista forgatókönyvnél is erőteljesebb lehet.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a jegybanknak igen óvatos kamatpolitikát érdemes folytatnia, de a globális pénzügyi zavarok relatív enyhülését, és a Nemzetközi Valutalappal kötött megállapodást követlen lehetőség van a jegybanki alapkamat mérséklésére. Miközben az inflációs cél elérhető a monetáris kondíciók jelentős enyhítése mellett is, a kamatcsökkentés halasztása a kamatvárakozások magas szinten történő beragadását okozhatná, ami a hitelpiac drasztikus visszaeséséhez, és a gazdasági recesszió súlyosbodásához vezethetne.

Egyes tanácstagok arra figyelmeztettek, hogy a magas hitelkamatok a bankok hitelportfoliójának romlását okozhatják. Többen azt hangsúlyozták, hogy az októberi rendkívüli, 300 bázispontos kamatemelésre átmenetileg volt csak szükség a kockázati prémium megemelkedése, illetve a forint elleni megalapozatlan spekuláció megfékezése miatt. A kamatemelés segítette a piaci hangulat javítását és a befektetői bizalom helyreállítását.

Eltérő vélemények a jövőről

Megoszlott ugyanakkor a tanácstagok véleménye a jövőbeli kamatpolitikai lépésekről. Többen azt hangsúlyozták, hogy a rendkívüli kamatlépés korrekcióját a múltbeli rendkívüli kamatemelésekhez képest gyorsabban kell végrehajtania a jegybanknak, mert így elkerülhetőek az átmenetileg szükséges rendkívüli kamatlépés kedvezőtlen reálgazdasági hatásai. Mások ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az ország pénzügyi stabilitási kockázatokkal szembesülhet, ha túlzottan gyorsan mérséklődik az alapkamat, ami szintén reálgazdasági költségeket okozhat.