A Real százmillióitól az ingyen pólózókig

Nem a pénzen múlt, hogy nem sikerült három év alatt másodszor is Magyarországra csábítani a világ egyik legjobb futballválogatottját. A turnézás a legtöbb sportban hatalmas üzlet, de a különbségek szembeszökőek - azon sportágak tiszteletdíjait szedtük össze, amelyek legjobbjai már nálunk is felléptek.

Vízilabda: világbajnokok, pusziért

A vízilabdában sokkal kevesebb pénz van, mint például a teniszben vagy a bokszban, de anyagiak tekintetében a póló a többi csapatsporttal sem versenyezhet. Magyarországon évente több meghívásos tornát is rendeznek, ám a külföldi csapatoknak nem kell nagy pénzt beígérni ahhoz, hogy eljöjjenek.

Így aztán az Unicum-, vagy a Volvo-kupán medencébe szálló válogatottaknak mindössze az itt-tartózkodásuk, az ellátás költségeit állja a magyar fél, a fellépésért nem kapnak pénzt - tudtuk meg a Magyar Vízilabda Szövetségtől. Azt gondolhatnánk, hogy ez összefügghet Magyarországnak a sportágban betöltött vezető szerepével, de nem így van: külföldi fellépéseiért a kiváló magyar csapat sem kér pénzt.

Nem csak a tét nélküli mérközéseken nem szokás pénzzel "megsérteni" a résztvevőket, a nemzetközi szövetség sem ír ki pénzdíjat a nagy tornákra. A magyar csapat Európa- és világbajnokságon elért jó teljesítményéért a sportot felügyelő mindenkori minisztérium fizet, igaz, ez meg sem közelíti a sikeres olimpiai szereplésért járó jutalmat.

Jégkorong: még a kanadaiak is szerények

Népszerűség tekintetében a jégkorong sem versenyezhet a labdarúgással, de jóval többen űzik profi szinten, mint a vízilabdát. Az észak-amerikai jégkorongbajnokság (NHL) kimondottan nagy üzlet, meccseire rendszeresen közel 20 ezer ember vált jegyet, és sokmillió néző a tévén követi az eseményeket. Az európai hokiban kisebbek a számok, a focihoz viszonyítva bagatell összegekről van szó. A világ- és Európa-bajnokságokon itt sincs központi pénzdíjazás.

A sportág braziljainak számító kanadaiak úgy 5 ezer euró (mintegy 1,3 millió forint) "együttműködési díjat" kértek a Magyarországra látogatásért 2004-ben - mondta az [origo]-nak Kovács Zoltán, a Magyar Jégkorong Szövetség főtitkára.

Kanada válogatottja három éve egyhetes edzőtáborozásra érkezett az országba, aminek anyagi vonzatait természetesen a vendéglátó ország állta. Ám így is többmillió forintos nyereséget hozott a "juharlevelesek" vizitje, mivel ez idő alatt többször is megmérkőztek válogatottunkkal, amit a közvélemény nagy érdeklődése kísért.

Közel egy éve a szintén a legmagasabb szintet képviselő svéd válogatott tartózkodott néhány napot Budapesten és Debrecenben, szintén nem kérve fellépti díjat: mindössze az ötcsillagos ellátás (és a városnézés) költségeit kellett állnia a magyar szövetségnek. A skandináv válogatott is játszott két mérkőzést legjobbjainkkal, így összességében ez a látogatás is hozott vagy másfél millió forintot - mondja a főtitkár, hozzátéve, hogy 2009-ben szeretnék Finnországot is meghívni.

Néhány, a magyarhoz hasonló játékerőt képviselő csapat részvételével a szövetség kisebb tornákat szervez évente, amelyeknél már a nullszaldós pénzügyi végeredmény is jónak számít. Ezekben az esetekben általában csak a vendégcsapatok ellszállásolásának számláját kell fizetnünk. Az ilyen tornákon ez a tétel teszi ki a teljes költségvetés felét, a másik fele a szervezésre és a pályabérletre megy, ami például a fővárosi Sportarénában 6-7 millió forint lenne, ha nem úgynevezett állami napokon rendeznék a meccseket.

Sakk: Kaszparov megkérte az árát

A világ legjobb 20 sakkjátékosa 6-10 ezer euró (mintegy 1,6-2,6 millió forint) körüli összegért ül asztalhoz, de természetesen a meghívónak kell állnia az utazás, szállás és étkezés költségeit is - tudtuk meg a Magyar Sakk Szövetségtől. Az olimpiai részvételért például az orosz csapat tagjai fejenként 5 ezer dollárt kapnak, de Garri Kaszparov állítólag 20 ezer eurónál (5,3 millió forint) kevesebbért nem volt hajlandó játszani.

Magyarországon a fővárosban és Miskolcon rendeztek az utóbbi időben jelentősebb mérkőzéseket, és bár Polgár Judit és Lékó Péter révén a világelitbe tartozunk, a sportág körül itthon nem tolonganak az anyagi támogatók, akik azonban nemzetközi szinten is gyakran változnak.

A szervezőknek jó személyes kapcsolatokkal kell rendelkezniük, és nem szabad sajnálniuk az időt a szponzorok meggyőzésére. Miskolcon például a régió vállalkozói támogatják az évente Lékó és egy másik klasszis részvételével rendezett meccseket, Budapesten az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is anyagi segítséget nyújtott, de gyakran az eseménynek helyet adó jó nevű szálloda állja a sakkmesterek vendégjátékának számláját.