Kevesebb pénz maradhat Magyarországon

A válság miatt a külföldi vállalatok a magyarországi leánycégeiknél felhalmozódó nyereséget feltehetően nem fogják teljes egészében visszaforgatni, hanem saját helyzetük stabilizálása érdekében hazaviszik majd a pénzt. Problémát jelent az is, hogy szintén a kedvezőtlen világgazdasági helyzet miatt az uniós pénzeken kívül nem érkezik majd Magyarországra tőke. A krízisnek ugyanakkor van egy viszonylag kedvező hatása, a múlt év harmadik negyedét rekordnagyságú hiánnyal záró folyó fizetési mérleg javulást mutathat az idén. Erre szükség is van, mert a globális likviditáshiány mellett senki sem finanszírozná Magyarország költekezését.  

A Magyar Nemzeti Bank december utolsó napján publikálta a folyó fizetési mérleg tavalyi harmadik negyedéves adatait, amelyek kedvezőtlen folyamatokról árulkodnak.

A szóban forgó három hónapban közel 2,5 milliárd euró deficitet mutatott a szaldó, ilyen magas negyedéves hiányra korábban nem volt példa az MNB 1995 óta gyűjtött adatai alapján. A jegybanki adatsor az elemzői kart váratlanul érte, az előzetes prognózisok átlagosan 1,8 milliárd euró mínusszal számoltak. Elsősorban azért volt meglepő a statisztika, mert a piac a jelenlegi válság egyik mellékhatásaként a külső egyensúlyi helyzet javulását várta.

Az összes szektor tartozik

A fizetési mérleg statisztikájánál jobb képet ad a helyzetről a magyar gazdaság finanszírozási igénye, ami az előbbi és a tőkemérleg összegeként adódik és azt jelzi, hogy Magyarország mennyire szorul rá a külföldi forrásokra, azaz mennyi külföldi tőkére van szüksége a jelenlegi helyzetben. Ez az összeg a GDP 7,8 százalékát teszi ki, ami az egy évvel ezelőtti 4 százalékos szinthez képest jelentős romlást mutat - értékelte a helyzetet az [origo] kérdésére Gerendás János. Az Axa Magyarország Befektetési Alapkezelő makroelemzője rámutatott: ebből látszik az a fenntarthatatlan helyzet, ami a harmadik negyedévben jellemezte a gazdaságot. Vagyis az, hogy példátlan módon, az összes szektor nettó adós volt. Ezt az államháztartástól már megszokhattuk, a vállalati szektor esetében is a fejlődés egyik velejárója, a háztartási szektor azonban még soha nem vett fel több hitelt az adott időszakban, mint amennyit megtakarított.

A háztartások szempontjából a legfontosabb, ami a harmadik negyedéves folyófizetésimérleg adataiból kitűnik, hogy a hitelfelvételi kedv egyelőre nem esett vissza szeptember végéig, ám ezzel nem állt szemben ekkora megtakarítás. A fogyasztási kedv látszik az áruforgalmi statisztikákban is: az exportszektorunk indokolható visszaesését nem követte az import csökkenése. (A harmadik negyedév vége után egybéként változott helyzet, a lakosság hitelfelvételi kedve, az MNB legfrissebb adatai szerint novemberben drasztikusan csökkent.)

Ahhoz hogy a makrogazdasági egyensúly helyreálljon, a háztartásoknak új fogyasztási pályára kell átállniuk, amit a kisebb hitelfelvétel, a nagyobb megtakarítás és az ebből adódó visszafogottabb költekezés jellemez - fogalmazott az Axa szakértője, aki úgy látja, Magyarország egyensúlyi helyzete a következő negyedévekben valamelyest javulni fog. A válság két oldalról hat erre: a lanyhuló külpiaci kereslet az exportszektorunkat erodálja, ami a nettó export és így a folyó fizetési mérleg romlását okozza. A kormányzat finanszírozási igénye azonban várhatóan továbbra is csökkenni fog és a háztartások is a hitelfelvételi lehetőségek szűkülésével visszakerülnek a nettó megtakarítói oldalra.

Alig jön pénz az országba

A fizetési mérleget befolyásolja a tőkeáramlás, derűlátásra nincs ok ezen a téren. A válság miatt világszerte nehezebb helyzetbe kerültek a cégek, ezért jelentős fejlesztésekkel és új cégek megjelenésével nem igazán lehet számolni Magyarországon sem. Bebesy Dániel, a Budapest Bank portfóliómenedzsere ennek kapcsán kifejtette: az újabb tőkebeáramlás szinte biztosan elmarad, ha szerencsénk van, akkor a már megszületett döntéseket - például a Mercedes-gyár -nem bírálják felül az illetékesek. Az uniós pénzeken kívül valószínűleg semmiféle működőtőke-beáramlás nem lesz 2009-ben.

A beruházásokat két oldalról is sújtja a jelenlegi válság. Egyrészt nincs kereslet, vagyis fölös kapacitások vannak, másrészt lefagyott a hitelezés, ilyen költségek mellett pedig nagyon nehéz megtérülő beruházást csinálni. Ezen a helyzeten most egyébként egy adócsökkentés sem segítene, hisz globálisan olyan keresletvisszaesés tapasztalható, hogy szinte senki nem gondolkozik kapacitásbővítésben.

Ezek a tényezők kedvezőtlen hatással vannak az amúgy is gyengén teljesítő magyar gazdaságra. A Budapest Bank szakértői a gazdasági növekedést illetően jóval pesszimistábbak, mint a hivatalos előrejelzés. Bebesy Dániel közölte: négy százalék körüli visszaesésre számítanak a Budapest Banknál, melynek egyik oka a beruházások jelentős zsugorodása.

Többet visznek haza

Komoly tőkebeáramlás tehát nem lesz, a kedvezőtlen környezet miatt viszont elképzelhető, hogy a külföldi vállalatok magyarországi leánycégeiknél keletkező nyereséget nem hagyják itt, hanem saját helyzetük megszilárdítása, stabilizálása miatt hazaviszik. Ez valós veszély - mondta Bebesy, hozzátéve: abban az esetben, ha a leányvállatok értékelhető profitot tudnak kimutatni, az anyacégek biztos, hogy vonnak majd ki pénzeket a saját mérlegük kozmetikázására.

A folyó fizetési mérlegben a jövedelmek hazautalása feltehetően megnő, összességben a finanszírozási igény azonban várhatóan csökken majd. A folyó fizetési mérleg leegyszerűsítve az állam és a magánszektor együttes nettó megtakarítását mutatja. Bebesy szerint az állam esetében a jelentős költségvetési hiány miatt szűkül a finanszírozási szükséglet, míg a magánszektornál a devizahitelek lefagyása javítja a nettó pozíciót. A folyó fizetési mérleg javulása egyike a válság kevés pozitív hatásának, erre nagy szükségünk is van, hisz a jelenlegi globális likviditáshiány mellett senki sem finanszírozná tovább Magyarország extra költekezését.